Mit tegyek hogy jobban viseljem a gyászt?

Hát, ezer okból, 11-es! Azt, hogy "szedd össze magad" bármilyen szenvedőnek mondani rendkívül empátiátlan. Nem tudja összeszedni magát, mert nem abban az életszakaszban van, és nem is kell. Amikor bajban van valaki, akkor bajban van. Azt meg kell élni, és a beszélgetőpartnerétől megértő együttérzést kell kapnia, nem üres, kivitelezhetetlen utasítást. Nem kell erősnek maradni, mért kéne? Az ilyenekből lesz az infarktus! Az érzelmeket meg kell élni, a negatívakat is, mert érzelmeink magától értetődően vannak, és ha nem mutatjuk ki őket, az nem azt jelenti, hogy nincsenek, hanem hogy befelé irányítjuk őket elfojtásba, a tudatelőttesbe, és az ott benn mérgez. A vegetatív szervrendszereket károsítja, ereket összehúzza, immunrendszert rombolja. "Mindenkivel megtörténik": ez bagatellizálás. Akivel tragédia történik, azt nem érdekli a mindenki, őt a saját sorscsapása érdekli, mert az élete visszavonhatatlanul megváltozott, elvesztett egy értéket. "Ha pedig vallásos vagy ...": egyrészt vagy vallásos, vagy nem, de inkább nem, de ha igen, akkor se segít az ő hiányérzetén, hogy a nagymama jó helyen van. A gyászoló maga szenved, nem az elhunyt hozzátartozója. "Ő is azt akarná": nem tudjuk, hogy mit akarna. De az egészen biztos, hogy nem azt akarná, hogy az ittmaradt hozzátartozója fájdalom nélkül úgy éljen tovább azonnal, mintha mi sem történt volna. Gyászolni kell! Nem véletlenül létezik ez a fogalom! Még lelkiismeret-furdalást is kelt ez a meggondolatlan kioktatás.

Majd okot ad a büszkeségre, pillanatnyilag kisebb gondja is nagyobb annál, pillanatnyilag a nagymama hiányát éli meg fájdalmasan.

"Találkozni fogtok odafenn" - Vagy nem! A kérdezőnek egyelőre esze ágában nincs oda fel menni, ha egyáltalán ilyen a világképe. Végezetül: a 3 vigyorgó arcocska végtelenül ízléstelen és tapintatlan!

#14-es hozzászóló

Pszichológiát tanulok, és amit te mondasz az is határozottan hülyeség, akárcsak #7-esé.

Egyáltalán nem szabad valakit arra késztetni, buzdítani, hogy befordoljon, és minden porcikájával élje át a gyászt. Tudod az esetek több mint 70%-ban az ilyesmi öngyilkossághoz vezet, vagy maradandó lelki károsodáshoz.

A helyes út a normális lefolyása a dolognak, a családtagoknak kell vigasztalni az illetőt, akik hasonlóan megélték a dolgot, neki kell rá jönnie a dolgok nyitjára, mert mindenki más lelkivilággal rendelkezik. Hasonló esetekben a szakemberek is közhelyekkel rukkolnak elő, hogy nézz családi videókat amin szerepel az elhunyt, olvasd a tőle kapott képeslapokat, beszélgess róla a családtagokkal, nézegesd a közös fénykeiteket, és ez nem véletlen, mivel a szakemberek is tudják, hogy milyen lefolyása van a dolognak.

De az, hogy valakit arra késztetsz, hogy merüljön, és sülyedjen bele a bánatába a gyászába az több mint felháborító.

16-os, te nagyon buta vagy, nagyon fiatal, és nagyon tájékozatlan! Hol tanulsz te pszichológiát? Ezzel, hogy "pszichológiát tanulok", nem mondtál semmit. Veled ellentétben én viszont képzett gyászkísérő vagyok kétszáz óra képzéssel és többezer oldal szakirodalom elolvasásával. Te szerintem még csak meg se tudsz nevezni egyetlen egy gyászszakirodalmat sem!

Hol írtam én olyat, hogy forduljon befelé? Minek "idézel" tőlem olyan szöveget, amiről bárki láthatja, hogy nincs leírva?

"Az esetek több mint 70%-ában az ilyesmi öngyilkossághoz vezet ..." -honnan szedtél ekkora sültbaromságot?! Ha leírsz egy konkrét számadatot, annak van egy konkrét forrása. Tessék, várom. Maradandó lelki károsodáshoz pontosan a meg nem élt gyász vezet!

Ja, és a süllyed két ly, a tagmondatok határán pedig vessző van.