A mozaik család általában egy rémálom?

Szállj ki ebből a kapcsolatból. Ez nem fog változni.

Én biztos nem maradnék ilyen kapcsolatban, ahol nem kívánatos személyként kezelnek.

Nem, akkor remalom ha valamelyik résztvevő idióta. Itt a párod az.

Anno én 14 évesen átadtam a ballagási meghívót apámnak, amin a meghívom önt standard szöveg szerepelt. Közölte, hogy ő és a felesége összetartoznak, ha a meghívás a feleségének nem szól, akkor ő sem jön. Igaza volt.

Ha a párodnak esze lenne és tisztelne téged, akkor azt mondaná, vagy jön a Juli is, vagy én sem megyek.

"Sose csíptük egymást" naés? Felnőtt emberek vagytok basszus. Nem hisztis dráma királynő tinik akik nem bírnak ki egy napot cicaharc nélkül.

A párod nem figyelmes hogy nem hív el, hanem egy barom. Dobd a francba.

2: "...vagy jön a Juli is, vagy én sem megyek."

Ez nem ilyen egyszerű. Mondjuk a párja volt felesége bunkó módon viselkedne a kérdezővel, ha odamenne. Akkor most emiatt ne menjen a párja segíteni a gyerekének szüretelni? Bizonyos családi alkalmaknál még lehet azt, hogy külön megköszönti az anyja, majd egy másik alkalommal az apja a párjával (kérdezővel). Karácsonykor, húsvétkor már nehezebb összelogisztikázni, hogy ne találkozzanak egymással, akiknek nem kéne. De pl. ha a kérdező párja gyerekének esküvője lesz? Vagy ha unoka születik, akinek keresztelője lesz? Ezek egyszeri alkalmak, amiken a felnőtt gyerek teljes joggal szeretné, hogy anyja ÉS apja ott legyenek. A kérdezőhöz viszont a gyereknek nincs semmi kötődése. Nyilván azt mondaná, hogy akkor az apja párja ne jöjjön, ha ez az ára annak, hogy az anyja eljöjjön (ill. ne csináljon botrányt).

Az a baj, hogy nagyon sokan csak odáig látnak el, hogy ha komolyabb bajok vannak a házasságban, akkor váljanak el (gyakorin kb. mindig erre biztatják a kérdezőt). Ezzel egy csomó problémát valóban megoldanak - de teremtenek helyettük másmilyeneket. És erről nagyon nem szokás beszélni ám!

Aki elvált lesz, az sok esetben később még másik párt szeretne, és ha szerencséje (?) lesz, talál is. És onnantól kezdődnek a legváltozatosabb konfliktusok a volt házastárssal, az előző házasságból való gyerekkel stb. stb. Ha lesz közös gyerek, az még bonyolultabbá teszi a dolgot. Elvileg működhet minden, ha az összes részt vevő normális. De elég egyetlen konfliktust szító ember a szisztémában, és máris ehhez hasonló, gyakorlatilag megoldhatatlan helyzetek adódnak. És ha egyszer egy férj és feleség elváltak, simán elképzelhető, hogy annyi tüske maradt valamelyik félben (vagy éppen rossz természete okozta a házasság válságát), hogy a másiknak ott tesz keresztbe, ahol tud. És a gyerekekkel kapcsolatos dolgokkal lehet a legjobban sakkban tartani a másikat.

Goldmund!

A gyerekem párja, a szülőm párja az ő választottuk. Nem kell őket szeretnem, de tisztelni igen.

Vagyis a párod nem áll ki melletted, nem teszi egyértelműé hogy ha téged bántanak, őt bántják. A pasid itt a buktató, senki más. Egymást szeretni az

volt asszonnyal meg nem kell, de attól emberi módon viselkedni még lehet- főleg ha nem voltál a csávó szeretője az asszony mellett, magyarán nem mutogathatnak rád hogy belemásztál egy házasságba. (ha viszont igen, akkor ne várd hogy repessenek érted.)

Sztem is itt a kérdező párja a gyenge láncszem. Nem áll ki a kérdező mellett, másodhegedűsként kezeli. Persze így már a család többi tagja is átveszi ezt a viselkedést.

Kérdező: talán megpróbálhatsz beszélni erről a pároddal, valószínűleg ő nem is gondolja át, neki csak kényelmes ez a felállás. Ott sincs balhé, te is lenyeled a sérelmed, ő nyugiban van. :/ Aztán vagy változtat ezen a hozzáállásán - ami nem túl valószínű... vagy te gondold át, hogy mennyire tudod ezt tolerálni hosszútávon. Azért elég romboló, ha folyamatosan egy ilyen kitaszított szerepbe kényszerítik az embert...