Mit lehet egy hihetetlenül szenilis vénasszonnyal kezdeni?

Nem lehet elköltöztetni vidékre valami olcsó bérleménybe?

És ha még él 20 évet?

Anyukád fontosabb, nem?

Öregek otthona?Elég sok pénz,de megéri,ha már ilyen súlyos a helyzet.

Vagy ha nem öregotthon,akkor Bilobil.Egy kicsit jobb lesz tőle a gondolkodásmódja,javulni fog,elhiheted.Egyik mamámmal ugyanezt tapasztaltuk,vettük neki ezt a Bilobilt a gyógyszertárba(mert fel is irták neki),és ha csodát nem is,de azért sokat tett annak érdekében,hogy ne csináljon és ne mondjon hülyeségeket..

Lehet például tisztelni azért, hogy anyádat megszülte, felnevelte, dolgozott x évig. Lehet emberként tekinteni rá és szeretni, a hibáival együtt.

És lehet arra gondolni, hogy anyád is lesz öreg és elviselhetetlen, sőt, te is.

kérdezd ki háziorvosod vagy gyógyszerészed! és ez nem vicc

kolléganőm anyukája is odaköltöztette a mámát,mert már beteges volt meg minden,de ő is az a rosszindulatú volt, eldugta a kaját,szidta őket stb.de nekik nem volt szivük berakni idősek otthonába,nem rég rosszul lett és korházba került,de egy ilyen idős nagymama állandó felügyelettel jár, gondolom nem akarod h. anyukád idegileg kikészüljön.Igaz h. ti si ilyenek lehetettek,de egy idős,beteg embert szakemberre kell bízni,majd a doki megmondja mi legyen.

Az én nagyim is 75 éves és vele sem egyszerű az élet... velünk él, de egy teljesen külön kis lakásban. Akad olyan, hogy hétköznap reggel fél7kor be szeretne jönni hozzánk és ha nincs nyitva az ajtó, azonnal megsértődik és nem érti meg, hogy reggel nem az az első gondolatunk, hogy kinyissuk az ajtót,mert csak a rohanás megy, mindenki együtt megy el otthonról(hozzáteszem van a hátsó ajtóhoz is, ahol kopogtat, és mi mindig kivesszük, ha valami baj van, tudjon jönni éjjel, nehogy ne halljuk meg, hogy kopogtat szegény) Annyira megsértődik, hogy olykor hetekig nem szól hozzánk, azt mondja, hogy ő kirekesztett... na és még vannak hasonló dolgai, magyarázhatjuk neki, de nem érti, mert ő nem ilyen világban nőtt fel.

Nem tudunk mit csinálni, csak elfogadni, és igyekszünk odafigyelni rá, na meg az ajtóra... :)

Sajnos nem tudtok vele beszélni erről, mert megsértődik... fogadjátok el, és minél kevesebb támadási felületet hagyjatok, mert valamiért úgyis belétek fog kötni... szeressétek, idős már, és mi is egyszer leszünk ennyi idősek (reméljük)!

biztosan beteg!

szegény papám is ilyen volt :( kb 5 évig húzta ezzel a betegséggel, ami egyre inkább súlyosbodott.

én nem tudtam érte haragudni, és végképp nem tudtam utálni, hiszen tulajdonképpen abba rokkant bele, hogy értünk dolgozott egy életen át. eléggé munkamániás volt. :(

szóval vigyétek a nagyit orvoshoz, ez jobb nem lesz. én tudom.

tudom, hogy nehéz, de kérlek ne utáld ezért, hiszen nem tehet róla.

gonosz dolog, de ha ennyire ellehetetleníti az életeteket, akkor érdemes lenne elköltöztetni idősek otthonába. az viszont egy vagyonba fog kerülni...