Mit csináljak, ha nem szeretem a gyerekeket, mégis lesz egy testvérem?

#23 Hál' Istennek csak ritkán voltam beteg, olyankor meg a kedves nagyszülők vigyáztak rám :) Csak a szilveszteri mandulagyulladásom az, ami minden évben eljött valamiért, más bajom sosem volt igazán.

Igyekeztem eddig is minimalizálni a kapcsolatomat vele, de kéthetente láthat, és olyankor látni is akar sajna. De többször nem találkozunk, iskolai szünetekben még ennyit sem.

#25 Ohh, ezt jó tudni. Annyira nem mentem bele akkor a témába (eleve csak hónapokkal később monták el véletlenül), csak kicsit utananéztem, hogy milyen jogi következményei lehettek volna.

#27 Nem rossz terv, de köszönöm, inkább passzolnám : D Képzelem, hogy milyen képet vágnának. Viszont utána olyan pofont kapnék apámtól, hogy a fal betöri a buksim másik oldalról : ( A kérdés egészen jól rávilágított arra, hogy milyen szar is a családom : ) De az ötleted kifejezetten tetszik, kreatív vagy : D

#28 A kitagadás valóban nem teljesen úgy értendő apámnál, mint a normális embereknél. Igazad van, ezt nem fejtettem ki, az én hibám. Apám ezt úgy vezette le, hogy minden kapcsolatot megszüntet velem, kivesz a végrendeletéből ő és a nagyszüleim is arról az oldalról, valamint felveteti velem anyám nevét (amit nem is bánnék, eleve tervben van)

#29 Miért, hogy beszél? Nem kötöszködés, félre ne érts, csak érdekel : ) Talán az autizmusom számlájára írható fel, ha kicsit gyerekesen viselkedek, ne haragudj. Választékosabban ír? Esetleg több az idegen szó? Vagy többet hisztizik? Netalán pont, hogy kevesebbet? Bocsánat, csak tényleg nem tudom, ez az ém szegénységi bizonyítványom : )

Vagy akkor, hogyan beszélek én? Nincs viszonyítási alapom, bocsánat. Lehet, hogy pár évvel fiatalabbnak tűnök, tényleg nem tudom