Ki az akinek eléggé zűrös volt a fiatalsága, de mára már teljesen megváltozott? Mikor következett be a változás és minek a hatására?
Nekem a középiskolai évek eléggé azok voltak.Volt benne minden(kivéve drog,meg bűncselekmény)de tele van drámákkal,rossz társaságokkal,mámoros hétvégékkel,kisebb-nagyobb balhékkal,pár egyéjszakás kalanddal,zűrös szakításokkal,kalandos szerelemmel,félévi bukásokkal,3,1-es tanulmányi átlaggal.Mára már,ha lehet mondani benőtt a fejem lágya,bár vannak még emberek akinek a szemében nem változtam.Ez változhat valaha?(Sajnos 9.-ik elején eléggé rosszra fordult a családi életem,apám elhagyott minket,bár nem akarok ez mögé bújni,mert én nem tudtam megfelelően kezelni a helyzetet)
(12. elején megfogadtam,hogy megváltozom.elkezdtem tanulni,megszakítottam a kapcsolatot bizonyos emberekkel.kb 2 havonta járok bulizni.egyetemre megyek.)
Bár barátom csak 2-3 maradt,remélem most szerzek többet.A legrosszabb az volt,hogy összejöttem tavaly ilyenkor egy fiúval,kimentünk az ittlévő egyetlen kocsmába,és félhangosan megjegyzéseket tettek rám emberek.Ez viszont ahhoz vezetett,hogy nem merek kapcsolatba kezdeni,mert nem merem meghívni hozzánk,mert félek,hogy mi lesz ha kiakar menni a faluba,és megint megszólnak.
17:28-as vagyok
kicsit túloztam a fentebbiekben
gondoltam, jobb ha megírom
Anyu túl fiatalon szült meg, nem tudták hogyan kell bánni egy gyerekkel. Már általánosban rossz tanuló voltam, egy időben elkezdtem lógni, cigiztem. Nem akarom a szüleimre fogni, hiszen én is hibás vagyok, de ugyanakkor tudom, hogy ők nem próbáltak meg rendesen kezelni (sokszor megvertek, hisztiztek velem, holott ezzel csak rontottak a helyzetemen). Úgy éreztem mindenki kiközösít. A rossz tanulmányi eredmények miatt az egyik legszarabb középiskolába kerültem. Gyűlöltem az osztályt, az embereket, de elvégeztem, méghozzá elég jó átlaggal. Felvettek az egyetemre, a tanulás egész jól ment, de akkor jött az alkohol. Zeneileg elkezdtem a szélsőségek felé vonzódni (black/death metal) és ezeknek a számoknak a hangulata is hatott rám (nem tudom még most sem eldönteni, hogy ez alapvetően rossz dolog-e, mert felnyitották a szemem, hogy eddig milyen szánalmasan és bután viselkedtem).
Mára elhagytam a régi barátaimat, akik csak lefelé húztak, nem iszok, a cigire sem szoktam rá. A zene megmaradt, de így jobban érzem magam, mint régebben.
elolvastam mindenki történetét. Eddig azt hittem enyém a legrosszabb, szerencsére látom vannak sorstársak :)
Nekem mindig is sz@r családi életem volt, pszichiátrián is feküdtem, de nem ekkor volt a legrosszabb.
Mikor középiskolába kerültem még minden sínen volt, nagyon jó suliba vettek fel. A gondok 10. osztálytól kezdödtek... egy betegség miatt 1 hónapig kòrházban voltam, mikor suliba visszamentem képtelen voltam felvenni a tanulási ritmust, rengeteg tanulnivaló volt, nem tudtam behozni a lemaradást, így megbuktattak év végén 2 tárgyból. A pótvizsgám nem sikerült, nagyon labilisak az idegeim, nem tudtam feldolgozni hiszen sosem buktam, begyógyszereztem magam ezért évnyitóra sem tudtam bemenni nyílvánvalóan. 1 hétre rá tudtam összeszedni magam, mire bementem, az igazgatónö közölte hogy ki vagyok rúgva. Na aztán másik suli, alapítványi amit nem tudtunk fizetni és átmentem esti oktatásra megint másik suliba. Dolgoznom kellett suli mellett, nekem a kettö nem ment így persze megint nem végeztem el a következö évet. Aztán neten megismerkedtem a legjobb barátnömmel, akivel pasiztunk és ittunk mindennap szinte. Nem dohányoztam soha és nem is drogoztam. De viszont munka után mindig ittam, buliztam, leadtam anyámnak a fizetésemböl, a többit elvertem piára. A sulival megintcsak nem mentem egyröl a kettöre. Aztán anyám megelégelte és azt mondta, hogy oké nem kell dolgoznom de végezzem el végre a sulit. Ekkor 20 éves voltam. Belementem simán. Elvégeztem végül a 11. osztályt is, de a bulik sem maradtak el persze. Azt meg pasik lehúzásából tudtuk megoldani, mármint a pia problémát. Nah anyám megint kiakadt, hogy azért bulizni még mindig volt idöm, kijelentette, hogy jó akkor dolgozni is tudok ha bulizni is. Ez nekem nem tetszett, ezért összeszedtem a cuccaimat és eljöttem itthonról. Ekkor találkoztam életem szerelmével, már második nap hozzá költöztem és teljesen felnöttem agyilag. Rá 4 hónapra megkérte a kezem (közben kibékültem anyámmal), arra 1 hónapra tervezetten terhes lettem. Idén összeházasodtunk, most 38 hetes vagyok. A sulit ugyan még nem fejeztem be, már csak 1 évem van, de jövöre tervbe van:) és már nem bulizok, nem iszok egyáltalán. Szóval meg lehet változni!
22/L
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!