Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Miért hiszik, hogy olyan...

Miért hiszik, hogy olyan leszek, mint anya?

Figyelt kérdés

17,5 éves lányként szeretnék természetes dolgokban örömet lelni, de nem tehetem. Anyukám és apukám elváltak. Apu rengeteget dolgozik, és szeretné, hogy azért egy nő is legyen előttem, hogy tudjam, hogyan kell lányként viselkednem. Így együtt él a nagy család, nagymamám, és nevelőanyám is velünk, természetesen. A gond csupán az, hogy édesanyám másfél éves koromban vált el apukámtól, és finoman szólva nem volt egy hűséges, tiszta életű nő. Borzalmasan hangos, provokatív, és folyton leakart feküdni valakivel, a higiénia sem mindig volt nála elsőosztályú. A válás is ezért történt, mert többször megcsalta apámat.

A gondom az, hogy nem tudok természetesen élni a családomban. Én nagyon tisztálkodós és igényes vagyok, van 8 hónapja barátom, aki bár 6,5 évvel idősebb, de szeretjük egymást, megért, mindent elmondhatok neki, egész nap nevetünk, ha sírok, megvigasztal, képes rám várni, hogy akkor feküdjek le vele, mikor én is akarom, és én egyre inkább biztos vagyok benne, hogy neki akarom adni magam. Ehhez képest a szüleim, és a mamám is hangoztatják, hogy én csak arra kellhetek neki. Ez nem igaz, és a barátaim sem értik, miért mondják a szüleim, de az a bajom, hogy szerintem az anyukámat látja bennem mindenki. A nevelőanyám is mindig kibújik az alól, hogy velem kelljen mennie valahova, vagy beszélgetnünk kelljen, az apukám is. Mindenki anyát keresi bennem, hogy mikor leszek én is olyan, mint ő. Iszonyúan fáj, már szinte görcsösen figyelek arra, hogy semmilyen gesztusom ne hasonlítson az övére, vagy egyáltalán akármi. Amikor pedig mégis úgy esik, vagy veszekedés van otthon, mindig övék az utolsó szó, mert azt vágják a fejemhez, hogy olyan vagyok mint az a nem részletezném, milyen anyám. Ilyenkor sírok, kiabálok, összetörnék mindent, nem tudok erre már mit válaszolni. Nincs dolog, amit ne éreznék kínosnak megbeszélni az itthoniakkal. Pl. dokihoz is szeretnék elmenni, mert érzem, hogy az uszodában valamit összeszedtem, de egyszerűen nem tudok beszélni nagymamámmal vagy akárkivel erről, olyan cikinek érzem :S még ezt is anyásnak tartják, ha megemlítem, hogy szeretnék a másik megoldást használni a betét helyett, fejükbe vették, hogy az undorító, megtiltják, és undorítónak neveznek, hogy az csak olyan nőknek való, akik már nem szüzek. Szerintem ez iszonyúan nevetséges, egyrészt mert alaptalan, meg különben sem azért akarom azt használni, hogy felizgassam vele magam, hanem egyszerűen csak tisztábbnak tartom, nem kellene félnem éjszaka, hogy elázok... ez tudom, hogy apróság, de ha belegondoltok, rossz mindennap. egy rövidnadrágot nem merek felvenni, mert akkor máris úgy néznek rám, mint valami olcsó ...ra, aki mutogatja magát. Nem bírok így élni, hogy az anyám emléke mindenkiben tovább él, ha rám néznek:S mit tehetnék?


(bocsánat a hosszú szövegért...)


2010. aug. 22. 17:21
 1/6 anonim ***** válasza:
66%

Micsoda egy gonosz csaladod van!

En nem is tudom mit lehetne tenni? Apad inkabb magat hibaztatna mint teged, hogy egy feslett nonek csinalt egy gyereket - hiszen te nem kerted az eleted!

Szerintem a suliban beszelj az osztalyfonokoddel, hogy mit lehet tenni. A suli hamarosan elkezdodik. Valakinek el kell mondani vagy ha nem neki, akkor az orvosnak akihez jarsz. Kerd meg, hogy legyen diszkret. Normalis ember megerti az ilyesmit.

En sajnos azt veszem ki az irasodbol, hogy teljesen mindegy mit csinalsz nekik te vagy a bunbak.

2010. aug. 22. 17:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/6 anonim ***** válasza:
100%

Jaj, de rossz lehet neked. Nem tudom, mivel lehetne meggyőzni a családodat, hogy nem vagy olyan, mint az anyád. Ha maguktól nem jönnek rá, hiszen írod, 1,5 éves voltál a válásnál, azóta ők nevelnek?

Próbáljatok a barátoddal együtt, ketten beszélni apáddal. A nevelőanyádnak meg elmondhatod, hogy végül is ő az, akinek anyaként kellene viselkednie, mert csak rá számíthatsz. Egy kis érzelmi zsarolás belefér a te helyzetetben. Csak finoman, tapintatosan, a nagymamád előtt is megemlíthetnéd, hogy kell egy anyakép, és sok választási lehetőséged nincs. Vagy ő, vagy a nevelőanyád. De valakinek melletted kell állnia.

Ha mindez nem hatásos, akkor várjátok meg, míg betöltöd a 18-at, és akkor a barátoddal próbáljatok külön önálló életet élni. Már, ha az anyagi feltételek megvannak hozzá.

Meg kellene érteniük, hogy te TE vagy, nem az anyád, olyan vagy, amilyenre neveltek, és szégyelled, hogy anyádhoz hasonlítanak. Fel a fejjel, és legyetek boldogok a barátoddal.

2010. aug. 22. 17:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/6 anonim válasza:
100%
sajnos nem tudsz mit tenni... ha szépen megmondod nekik, hogy te nem olyan vagy és nem értik meg, akkor sehogy se fogják. eseteg, ha 18 leszel és nem bírod tovább otthon odaköltözhetnél a barátodhoz... és akkor azt csinálhatsz, amit akarsz.
2010. aug. 22. 17:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/6 anonim ***** válasza:
100%

Pszichológushoz kellene menniük.. nekik, veled semmi baj nincs!

Mivel beszélni nem lehet velük, ezt így ahogy van mutasd meg nekik(ha már ilyen szépen leírtad ne vesszen kárba), vagy nyomtasd ki és tedd a hűtőre, vagy add fel levélként apádnak, meg nagymamádnak, meg a mostohádnak is..

Remélhetőleg a fejükhöz kapnak!


Szóval miért ilyen hülyék a szülők..?! Felfoghatatlan.

2010. aug. 22. 17:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/6 anonim ***** válasza:
100%

Igazából nem sokat lehet tenni, ha ők sem akarják látni az igazi éned.

amit a helyedben tennék, az egy alapos beszélgetés lenne. tudom, hogy nehéz, kínos és fájdalmas, de válassz egy időpontot, amikor apukádnak, nevelőanyukádnak vagy nagymamádnak jókedve van, és ülj le melléjük, aztán egyszerűen kérdezz rá:

" Miért kell folyton azzal bántani, hogy olyan vagyok, mint anyám, ha egyszer ez nem igaz?"

Lehet, hogy elküldenek majd a francba, hebegni-habogni fognak, de te ne hagy őket mellébeszélni, ám ami a legfontosabb: végig higgadtan kezeld a helyzetet. Szép lassan, türelmesen mondd el nekik azt, ami bánt téged, akkor is, ha nem akarják hallani. A lényeg, hogy ne kapd fel a vizet, ne kiabálj ,ne üvöltözz és csapkodj, csak maradj nyugodt.


A másik, hogy akármi történik, ne add fel önmagad. Látod, nekik még ok sem kell arra, hogy anyáddal azonosítsanak - erre a legkönnyebb fogni valamit, ami nekik nem tetszik, ahelyett, hogy jó megoldáson gondolkodnának -, úgyhogy ne erőltesd rá magadra a dolgokat, amiket nem akarsz. Te nem az édesanyád vagy, akárki akármit mond.

Amíg magaddal békében vagy, nem szabad, hogy mások butaságát felvedd. Persze ezt könnyebb mondani, mint érezni, de fontos, hogy tudatosítsd, nem azért bántanak ezzel, mert nem szeretnek, hanem mert így minden felelősséget leseperhetnek a vállukról. Ha ők nem elég érettek lelkileg, légy te az.

2010. aug. 22. 17:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/6 A kérdező kommentje:
köszönöm szépen :) sokat segítettetek, aranyosak vagytok!
2010. aug. 22. 17:43

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!