A lányunk közel 4 év után otthagyná az egyetemet, hogy anya legyen? Mit tudunk tenni?

hasonló helyzetet tapasztalok most a környezetemben

sajnos semmit nem tudsz tenni, ha ő így dönt akkor ez van

érthető, hogy ezek után miért nem akarja már folytatni az egyetemet, főleg a terhesség...

viszont sajnos az az eset is fennál, hogy mivan ha a csávó otthagyja vagy szétmennek és akkor bumm, se pénz se diploma plusz egy gyerek

természetesen nem ezt kívánom, de sajnos a mai kapcsolatokra nem nagyon lehet alapozni, főleg, hogy kerüli a házasság témát ez nagyon gyanús

nekem is egy barátnőm most konkrétan otthagyott családot, egyetemet, barátokat egy nála sokkal idősebb gazdag férfiért, úgy hogy konkrétan a lány teljesen megváltozott a fiúért, én sem támogatom/támogattam de az ő élete el kell fogadni

de ettől függetlenül nem jelenti azt, hogy reménytelen a lány jövője

esetleg kezdhetne egy saját vállalkozást a barátja segítségével, és aztán így idővel nem az lenne, hogy csak a fiúra kell támaszkodni, és ha van rá lehetősége később visszafizetni a pénzt amivel besegített

vagy egy másik egyetemre is járhatna akár, levelezőre és akkor lesz legalább diplomája

vagy bármi ami érdekli, lakberendezés, cukrászat stb....

nem hiszem hogy ha egy autót kapott a férfitől akkor az edukációját ne állná, és így legalább a lány is kezd az életével valamit, azon kívűl, hogy eltartott háziasszony lesz

Kicsit későnek tűnik visszalapátolni a szrt a lóba.

Gondolom első komolyabb kapcsolata, vagy az az előttiek totál gázosak voltak (pl. szr volt a szx). Talán semmi ideje-energiája se volt élni eddig, se középsulis korában, sem egyetemen és most ez így jön ki, hogy huszonévesen lett tinédzser. Nulla élettapasztalattal és egyebekkel naívan, csak már nem az a hlyeségi szint, hogy megcsókolta-e becsiccsentve a buliban a jóskát, vagy nagyon szereti-e a bélát.

Nem volt időm végig olvasni mindet, csak az szúrta ki a szemem, hogy úgy érzi kiégett az egyetemen...a sok tanulás miatt.

3 gyerek mellett nem fogja?

Persze ,szép dolog a szerelem.

És az is ,ha az ember olyan társat talál, aki egy ilyen magas színvonalú remek életet tud biztosítani. Egy ideig..

De az a tény, hogy az esküvő említésétől is ideges lesz az úriember,hogy a két kézzel szór mindent a másik lába elé és hogy egy kicsit sem zavarja, hogy akit szeret, az épp most dob ki 4 év egyetemet a kukába...

Ezek a nagy piros villogó fények a szakadék előtt...

Hogy pár év és asszony hallgass lesz a neved.

Egy igazi férfi Egy olyan aki szeret szerintem ezt nem hagyná.

Én a fickóval is beszélnék hogy gondolja át ezt, meg a lánnyal is.

Szerintem lesznek itt jó válaszok, mutasd meg neki a kiírt kérdést.

Az a gond ,hogy fiatalom az ember beleesik abba a hibába, hogy ami vele történik az egyszeri és megismételhetetlen...

És Hogy ezt mások úgysem értik meg irigyek...

De ahhoz hogy ezt másképp lássuk, legtöbbünknek kiosztott pár nagy pofont az élet.

Kedves Kérdező!

Remélem nem baj, ha tegezlek, mert végülis, az anyukám lehetnél..

Építész hallgató vagyok, nem szeretném leírni hol és, hogy pontosan milyen képzés, mert nem ez a lényeg. Nagyon szerettem volna ide járni, osztatlan tanáriról jelentkeztem át, annyira akartam ezt a szakot, hogy keményen dolgoztam, hogy átvegyenek 0 alaptudással, de sikerült.

Most, ahogy túl vagyok pár féléven, már sajnos látom az árnyoldalát is, hogy van, hogy a megőrülés szélén állok több napi alvashiany miatt és még a fáradt, remegő kezeimmel is rajzolok, hogy meg legyen egy leadás, úgy, hogy tudom, hogy más jobb értékelést fog kapni alanyi jogon, vagy amikor látom, hogy más az én koromban éli az életet bulizik, én pedig a sztereotípiákkal ellentétben egyetemistaként még egy buliban sem voltam, mert egyszerűen se időm, se energiám nincs rá, vagy, hogy valakinek már jól fizető munkája, lakása, autója van..

De..

De már csak azért sem hagyom abba, mert a szüleim rengeteg pénzt beleöltek már ebbe, -hiaba vagyok államin- és ezek után egyszerűen nincs pofám így kidobni a pénzüket az ablakon. A másik, hogy nem szeretném diakhitellel kezdeni az életemet és szintúgy nincs pofám elkérni több millió forintot a szüleimtől, hogy fizessek már ki legyenek kedvesek az elhasznált feleviemet.. Nem is lenne rá pénzük, maradna a hitel. Pedig nekem is van egy TARTÓS kapcsolatom, mi tervezzük az esküvőt is bizonyos éveken belül, én is nagyon szívesen utazgatnék inkább, nagyon sokszor eszembe jut, hogy b...szki, inkább emntem volna érettségi után külföldre gyárba, mi bajom lenne, elegem van a korrupt egyetemi rendszerből, hogy a stressz és az éjszakázás kikészít minden szempontból..

De nem, végig kell csinálnom, mert ezzel a döntéssel nem cska saját jövőmet befolyásolom, hanem a szüleim ,,befektetett" pénze folott is döntök, hogy megérte-e vagy sem.

Itt nem csak arról van szó, hogy a lányod belesétál az elvált nők és a nincstelenség jövőjébe, hanem árról is hogy titeket mennyire tisztel és mennyire ,,hálálja meg", hogy anno mikor finanszíroztátok es biztattátok az egyetemi életébe. Önző, felelőtlen és nemtörődöm. Ezek a tulajdonságok pedig nem egy felnőtt nőre jellemzőek, aki éppen gyereket vállal..

Sajnos volt már ilyenre példa a családunkban, hogy valaki idosebb férfi miatt felrúgta a lehetőséget egy szép és sikéres jövőnek. Ez ellen peidg ti nem tudtok mit tenni, ha ennyi idősen ilyen szintű alázat és tisztelet nincs meg benne legalább irántatok.

Az egyetemi stresszről még annyit, hogy azért szerintem jobb egy jegy miatt aggódni, mint amiatt, hogy mit fog enni a gyerek, ha még lakásom sincs vagy, ha van, nincs miből kifizetni a számlákat, mert a ,,gazdag pasim" itthagyott a gyerekkel.