Ti hogy látjátok, mennyire gyakran választja a gyermek ugyanazt a (vagy közel ugyanolyan) hivatást, mint a szülei?

Hát nálunk nem, abszolút. Párom apukája asztalos, párom orvos. Anyukám nevelő én meg pszichológus lettem...

Ellenben orvosoknál, jogászoknál, fogorvosoknál látom ezt. Jól fizető szakmák és a szülő ha "megtudja csinálni a helyet a gyereknek" akkor miért ne?

Édesanyám közgazdász, adótanácsadó, könyvelő volt.

Édesapám egy termelési üzemet vezetett (egyébként élelmiszeripari mérnük volt).

Én első körben orvosira mentem anno, majd rájöttem, hogy az nagyon nem nekem való.

Így a 40hez közel már jóideje közgazdászként-elemzőként dolgozom, így rám lehet azt mondani, hogy követtem a családi mintát. A munkában a felfogásom, stílusom mára nagyon hasonlít édesanyáméhoz.

A testvérem pedig inkább édesapám vonalán ment tovább- végül biológus-kutató lett, de az édesapánk kutató szellemét, lényeglátását örökölte.

Az ismeretségi körömben csak egy ilyet tudok, egy volt osztálytársam anyukája gyógyszerész, és a lánya is az lett, mondjuk nála már kiskorában el is volt döntve ez, szóba sem került más alternatíva.

Ja, de, még egyet tudok, egy másik volt osztálytársamnak az anyukája pedagógus, és a lánya is az lett, de ott nem volt erőltetve a dolog.

A saját esetemben inkább csak hasonlóságról lehet beszélni, de nem teljesen ugyanazt dolgozom, mint a szüleim, és elég hosszú út vezetett idáig, dolgoztam én már sok minden mást is. Anyukám is, és apukám is tanár, én pedig szociális munkás vagyok, de iskolában dolgozom én is, mint ők. Szóval a terület hasonló, de azért mégsem ugyanaz. Annyi az egyezés, hogy én is iskolában dolgozom, és én is gyerekekkel foglalkozom (részben). De dolgoztam már vendéglátásban és kereskedelemben is régebben, diplomát csak jóval később szereztem, meg tanultam sok minden mást is.

Nálunk igaz, pedig soha semmi nem volt kötelező, sőt nekem apu más szakmát szeretett volna inkább.

Én anyukám szakmáját választottam csak picit módosítva.

Öcsém teljes egészében apu szakmáját tanulja ki.

Férjem pedig a nagypapája szakmáját viszi tovább.

Nagyszüleim szakmunkások voltak, a szüleim diplomások (orvosok), velem közölték, hogy nehogy orvosnak menjek, mert nem is nekem való (a felvételiig nem derült ki, hogy csak a saját vagy más vérétől is rosszul leszek-e) plusz akkor verték szét teljesen az egészségügyet, amikor dönteni kellett a középiskoláról és a szakról. Végül a kedvenc tárgyaim alapján közgáz vonalon indultam el, egyetemre már biológia-kémiával mentem :) Nem orvosira, de biológia-egészségügy, labor munkával kapcsolatos irányba mozdultam el, tehát mondhatni az érdeklődés azonos. Ebben nőttem fel, ilyen típusú játékokat is kaptam anno (pl mikroszkóp készletet, kisokos könyveket, sőt, még a számítógépes játékok is evolúció és társaival foglalkoztak), a kedvenc mesém is a Dexter laboratóriuma volt, ugyan akkoriban még egy kukkot se értettem belőle, mert csak angolul ment, de lenyűgözött a labor és a kísérletezés. Meg a nagy kérdés, mitől élő az élő :D (békát azért nem boncoltam, de penész telepeim voltak apró befőttes üvegekben, anyám legnagyobb ijedtségére, mikor rájuk lelt)

De pl egyik nagymamám varrónő volt, az egyik hobbim a hímzés és egyéb ilyen kézimunkák, jól kikapcsol. Szóval biztos van abban valami, hogy valamennyire azért kódolva vannak az érdeklődési területek. :)