A Tóth most akkor milyen eredetű név?

A felvidéki (mai Szlovákia területe) magyarokat hívták tótoknak. Régies írásmód a -h végződés. Pont úgy, ahogy a Németh, Horváth, stb neveknél.

Egy népcsoport neve.

"A felvidéki (mai Szlovákia területe) magyarokat hívták tótoknak."

A felvidéki magyarokat magyaroknak hívták mindig is, tótoknak a szlovákokat hívták.

Mit mond neked Mikszáth Kálmán Jó palócok, tót atyafiak c. műve?

A tótok a zömmel szlovák ajkú népcsoport másféle elnevezése és a Felvidéken valóban nagyon sokan laktak. Van még Kalocsa környékén is, pl. Miske falu lakosságának zöme tót. Innen van a személynév is.

Korábban tótnak neveztek minden szláv ajkút a Kárpát medencében! Tótországnak nevezték Horvát-Szlavónországot - tehát a mai Horvátországot (!), Tótságnak nevezték a Vendvidéket (!) - ami ugye a magyarországi szlovének lakhelye... Viszont ma már a tót jelzőt kifejezetten a szlovákokra használják, de ez ne tévesszen meg senkit, hiszen a névadás korát nem a többség által ma ismert (részben helytelenül) fogalmak alapján kell megítélni.

A népnevekkel az a nagy helyzet, hogy nem csak kifejezetten az ilyen származásúra kell érteni, hanem az onnan elszármazó egyéb nemzetiségű, vagy etnikumú emberre is használhatták.

Ilyen formában tehát Tóth lehet:

- horvát, szlovák, szlovén, egyéb szláv származású

- egykor szlávok között lakó - esetle még a nyelvet is beszélő, majd onnan elszármazott bármilyen nemzetiségű vagy etnikumú

- névmagyarosítás, névváltoztatás útján - itt is természetesen bármilyen nemzetiségű vagy etnikumú szóba jöhet, példát találunk eleget

A tót név eredendően nem szlovákot jelölt, még csak nem is szláv nyelvű embert. A tót elnevezés számtalan formában és helyen megjelenik a legrégibb időktől fogva. Többek között ez volt egynémely germán nyelvű kevert eredetű nép önmegnevezése a múltban, mely név Deutch és Dutch formában még mindig létezik. Megtalálható a balkáni illír Teuta, az egyiptomi Thoth, a föníciai Thouth, a skót Teutul, az ír Tuath Dé nevekben is, valamint a magyar tát-os (táltos), a kurd déd-es papok kifejezésekben, sőt Buddha Tat, Tathágata mellékneve is erre utal. Platón Theuth alakban említi.

A szó a tud szógyökből ered, vagyis saját ősnyelvi szavunk és világosan érthetően tudó, tudást hordozó személyt mutat. Ha mindenképpen kockázatos spekulációba kellene bocsájtkoznom elterjedt használatát illetően, azt mondanám, eredetileg azon népek használhatták önelnevezésükre, akik a vízözöntől a bábeli zűrzavarig tartó szkíta-kor végetértével felvették a mesterségesen létrehozott indoeurópai ősnyelvet. Ahogy számos régi forrás említi, az indoeurópai nyelvek ősét válogatott bölcsek mersterségesen alkották meg Bábel tornyának leomlása utáan, célja pedig véleményem szerint a megvilágosodás módjainak "tudományos" művi tárgyalása lehetett, a tudat elválasztása az anyagtól (a szanszkrit nyelv például a kezdetektől kizárólag erre volt hivatott), a korábbi élet-oldalú lelki fejlődés és a világban való helytállás helyett.

Ezen spirituális-kultúrális "forradalom" vonhatta magával azt a rendkívüli nyelvi behatást, melynek eredményeképpen Mezopotámia és a Kaszpi-térség népei iranizálódtak (majd ezek szarmata törzsekként másodlagosan szlavicizálták a Balti-térséget), miközben Anatólia és a Kaukázus térsége az indoeurópai nyelvek nyugati ágának elődjének kialakulásához vezetett. Természetesen népenként és nyelvenként eltérő időben és térben történhetett mindez.

Mindezeknek fényében, a tót kifejezés csupán egy elnevezés a helyben lakó, helyi eredetű, feltehetően az Árpád-féle bejövetelt megelőzően már ott élt emberekre, akik a magyartól indoeurópai nyelvi hatásra valamilyen, kisebb vagy nagyobb mértékben már eltérő nyelvet beszéltek.

Eme elnevezés használatának idején a Felvidéken még nem élt valódi kialakult nagyszámú szláv népesség, és pláne nem szlovákok. Az újkori szlovákok magyar területre történő betelepülése esetén nevük megmaradt volna szlávnak vagy magyarosították volna.

A felvidéki tót kifejezés tehát egyszerűen helyi népességet jelent, szkíta, szarmata, kelta vagy germán eredetű néptöredékeket, de ismerve ezen név gyakoriságát a palócok között, feltehetően még magyart is.

Maguk a szlovákok is ezen néptöredékek és a Kárpátokon kívülről beköltözött szlávok (nem szlovákok) és szászok keveredéséből létrejött nagyrészt magyar eredetű népesség, mely nép genetikailag gyakorlatilag azonos velünk, nyelve pedig alapjaiban nagyobbrészt magyar mint amennyire szláv.