Ismertek-e magyarországi svábokat?

(első vagyok)

Jaja, ez a "carrágás" inkább a németekre jellemző, éltem kint eleget. Viszont már annyi pesti (meg magyar stb. ) költözik ezekbe a falvakba, kisvárosokba, hogy már nagyon kezd oldódni ez az erős pletyizés, meg ki is halnak sokan. Svábul tíz éve nem beszél felénk senki. (németek nem is értik a magyar svábot)

A vicc, hogy a svábok mennyire hagyományörzők és mennyire kapálóznak a németek után, azok meg nem látnak mást bennük, mint cuki kis egzotikumot, hobbit, akikkel ugyan lehet jótékonykodni, de inkább nyáron lehet a Bálátonnál nyaralni és jó sokat zabálni az ő számlájukra. :-D

Nekem vannak rokonaim egy Debrecen közeli faluban, akik svábok. vagyis nem rokonok már igazán, mert nagyapám nővére ment férjhez egy gazdag svábhoz így adódott a kapcsolat.

Hát én nem voltam hanyatt vágódva tőlük, az biztos. Igaz, én munkáscsaládba születtem. Gazdagok azok nem voltak a szüleim, nagyszüleim, de ha vendég jött,akkor presztizs volt az asztalra tenni valami kínálnivalót.

Ezek meg meghívták a rokonokat, hülyére dolgoztatták a földjükön, aztán fekhettek le éhen.

Rosszmájúak, irigyek is voltak. Egyszerűen akárkit említettünk a rokonságból, hogy XY-t régen láttuk, mi lehet vele, máris fújták rá a piszkolódást.

Azontúl meg oké, hogy svábok és használják a nyelvüket, de ezt nem illik olyan társaságban, ahol nem illik. Ők megtették, valószínű azért, hogy ne értsük.

Mikor meg ők jöttek hozzánk vendégségbe, akkor leseperték a padlást szó szerint. Még egy morzsa sem maradt utánuk az asztalon...

közben meg leszólták nagyanyámék véres-verejtékkel épített kétszobás házát, mert nekik bezzeg mekkora van.

Családi kapcsolatok: hát igen. Volt egy pasi náluk, aki még viszonylag normális lett volna. Legalábbis kedves, igyekvő. Szeretett egy lányt, de nem hagyták neki elvenni, mert nem volt sváb. Szegény fickó előbb inni kezdett, aztán öngyilkos lett viszonylag fiatalon.

Lehet, nem mindegyik ilyen. De nekem sajna mindig ez jut eszembe a svábokról...