A Nyári családnév mire utal? Hogyan lehetne visszavezetni, hogy mi alapján "születhetett"?

Én is ismerek egy Nyárit. Cigány származású de nagyon normális ember. Szóval gondolom cigány eredetű név.

Nyári Sándor (Zalaegerszeg, 1861. aug. 28. – Bp., 1915. dec. 21.): művészettörténeti író. Tanulmányait a bécsi képzőművészeti ak.-n, Párizsban, Berlinben és Lipcsében végezte. 1890-ben itt nyert bölcseletdoktori oklevelet. 1891-ben az MNM régiségtárában dolgozott. 1892-ben Szászo.-ban felfedezte Mányoki Ádám II. Rákóczi Ferencről készített arcképét. Hosszabb tanulmányutat tett Lengyel-, Német-, Olasz-, Franciao.-ban, Angliában és Hollandiában. 1894-től az országos képtár segédőre, majd őre lett. Tanulmányai m. és német nyelven jelentek meg a szakfolyóiratokban. – F. m. Der Portraitmaler Johann Kupeczky. . . (Leipzig, 1889); A kassai székesegyház (Bp., 1896); A czenstochowai páloskolostor és magyar műemlékei (Bp., 1901); Brocky Károly festőművész élete és művei (Bp., 1910).

Nyáry Albert, báró (Bagonya, 1828. jún. 30. – Bp., 1886. jan. 1.): történész, az MTA l. tagja (1872). ~ Jenő br. bátyja. Pesten hallatott filozófiát és jogot. A „Fiatal Magyarország” köréhez tartozott. A szabadságharc idején Kossuth hadsegéde volt. A szabadságharc leverése után emigrált, 1859-ben részt vett Piemont oldalán az olaszfrancia-osztrák háborúban. Olaszo.-ban tartózkodva jelentős levéltári anyagot gyűjtött össze, 1867-ben hazatért, részt vett a Történelmi Társulat megalapításában. Főleg címertani munkái és forráskiadványai jelentősek. Az Archaeológiai Értesítő (1876 – 1879) és a Turul (1883 – 1886) társszerk.-je volt. – F. m. A magyar forradalom napjai (Pest, 1848); Posthumus István és az estei örökség (Modena, 1863); Magyar diplomácziai emlékek Mátyás király korából 1458 – 1490 (szerk. Nagy Ivánnal, I – IV.,Bp., 1875 – 78); A heraldika vezérfonala (Bp., 1886). – Irod. Óváry Lipót: emlékbeszéde (Századok, 1886); Ny. A. (MTA Almanach, 1887.)

Nyáry Albert, báró (Fülek, 1871. jún. 2. – Bp., 1933. szept. 6.): festőművész, történész, régész, ~ Jenő fia. Jogi tanulmányait a bp.-i tudományegy.-en végezte. 1925-ben a Nemzeti Szalonban képeiből gyűjteményes kiállítást rendezett. Régi m. történelmi tanulmányokkal foglalkozott, sőt saját költségén több ásatást is végeztetett. Szakfolyóiratokban számos történelmi, régészeti és néprajzi tanulmánya jelent meg. Az orsz. Mintarajz isk.-ban Székely Bertalan és Lotz Károly tanítványa volt, több tárlaton állította ki festményeit. – F. m. Temető királyságunk első századából (Bp., 1902); A pilinyi árpádkori temető (Bp., 1903); Az utolsó magyar trónkövetelő (Bp., 1912); A palóc kérdés (Bp., 1914). – Irod. Lyka Károly: Ny. A. (Magy. Művészet, 1933); Nyáry Pál: Báró Ny. A. élete és munkássága (Bp., 1936).

Nyáry Jenő, báró (Bagonya, 1836. febr. 29. – Piliny, 1914. jún. 29.): ősrégész, az MTA tagja (l. 1883, t. 1889). ~ Albert . (1828 – 1886) öccse, ~ Albert (1871 – 1933) apja. Bölcseletet és jogot tanult a pesti egy.-en. 1861-től a főrendiház tagja, 1874-től jegyzője volt. Kubinyi Ferenc befolyására már kora ifjúságában érdeklődött a régészet iránt, amit a Rómer Flórissal való barátság csak még jobban növelt. Kutatás céljából bejárta vele az egész Felső-Mo.-ot. Nógrád vm -i birtokán, Pilinyben és a környéken számos ásatást végzett, így az itteni Les-hegyen honfoglalás kori sírokat talált, a Várhegyen pedig sok bronzkori lelet került elő. Jelentős kutatásokat végzett az Aggteleki-barlangban. Az 1876-ban Bp.-en tartott Nemzetközi Régészeti és Embertani Kongresszuson kiállított gyűjteménye nagy feltűnést keltett. Beszámolói a Századokban, az Archaeológiai Értesítőben és az Archaeológiai Közleményekben jelentek meg. – F. m. Az aggteleki barlang, mint őskori temető (Bp., 1881). – Irod. Archaeol. Ért. (XXXIV., 1914); Ny. J. (Századok, 1914); Éber László: Ny. J. (Akad. Ért. XXVI.)

Nyáry László (Újpest, 1913. máj. 19. – Bp., 1970. ápr. 2.): jogász. Jogi tanulmányait a bp.-i egy.-en végezte. 1935-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Min.-ba (VKM) került. Részt vett a színházak államosításának előkészítésében. 1948-ban az állami színházak miniszteri biztosa volt. 1949-től 1951-ig a Népművelési Min.-ban dolgozott. 1951-től a bp.-i Operaházban, majd a Fővárosi Operettszínházban működött és színházi ügyvitelt tanított a Színház- és Filmművészeti Főisk.-n. Írt a színházak jogi, szervezeti és ügyviteli kérdéseiről. Szerk. a Latabár Kálmán-albumot (Bp., 1962). – F. m. Szórakoztató zenészek zsebkönyve (Bp., 1960); Színházi útmutató (Bp., 1964); A színházi jog egyes kérdései (Bp., 1968).

Nyáry Lóránt (Szeged, 1928. febr. 16. – Bp., 1982. jún. 20.): festő, grafikus. Főisk.-i tanulmányait 1954-ben fejezte be Kmetty János és Pór Bertalan irányításával. 1957-től kiállító művész. Kezdetben posztimpresszionista tájképeket festett, később filozofikus alkotásokat. A klasszikus példákhoz kötődve (pl. Bosch, Brueghel) építette fel merészen absztrahált, a groteszk felé hajló szimbólumrendszerét. Kollektív bemutatók mellett 1959-ben Csepelen és Kiskunhalason, 1970-ben a Fényes Adolf Teremben rendezett önálló kiállítást. Figyelemre méltóak politikai témájú rézkarcsorozatai is. Néhány műve az MNG tulajdonában van. – Irod. Pogány Ö. Gábor: Kiállítási katalógus-előszó (Bp., 1970); Bojár Iván: Ny. L. (Magy. Hírlap, 1970. szept. 22.); Szüts Dénes: Ny. L. (Pest megyei Hírlap, 1970. szept. 11.).

Nyáry Pál (Nyáregyháza, 1806. dec. 12. – Bp., 1871, ápr. 21.): a liberális nemesség egyik vezetője. 1836-tól Pest vm. főjegyzője, 1845-től a második, 1848-ban első alispánja, majd ogy.-i követe s a Szabadelvű Párt egyik vezére. Az ogy.-en a radikális csoporthoz tartozott, hevesen támadta a Batthyány-kormányt. 1848. szept: től a Honvédelmi Bizottmány alelnöke s egyik legerélyesebb tagja. Debrecenben azonban a Béke-párthoz csatlakozott és szerepet játszott a Zichy-féle gyémántok hűtlen kezelésével megvádolt Madarász László megbuktatásában. Helytelenítette á függetlenségi nyilatkozatot, de nyíltan nem lépett fel ellene. A szabadságharc bukása után 10 évi várfogságra ítélték. 7 évig raboskodott Josephstadtban. 1856-ban kiszabadult és birtokán gazdálkodott. 1861-ben ismét első alispán, az ogy.-en a Határozati Párt tagja. Javasolta, hogy tagadják meg az ogy. hozzájárulása nélkül kivetett adók lerovását. 1865 – 68-ban a Tisza-Ghyczy-párthoz csatlakozott, de egyre inkább háttérbe szorult. Öngyilkos lett. – F. m. Javaslat Pest m. közigazgatási rendszere iránt… (Pest, 1840); Indítvány a megyei bűnvádi eljárás lehető javítása iránt (Pest, 1841); Nyáry Pál és Zlinszky György…beszédeik (Pest, 1861). – Irod. Dalmady Győző: Ny. P. emlékezete (Bp., 1876); Móricz Pál: A magyar országgyűlési pártok küzdelme (Bp., 1892); Ember Győző A Honvédelmi Bizottmány (Századok, 1948. 1 – 4. sz.); Spira György: A magyar forradalom 1848 – 49-ben (Bp., 1959). – Szi. Jókai Mór: Életemből (Bp., 1886); Jókai Mór: Az angyalarcú daemon (a Megtörtént regék c. elb.-kötetben, Bp., 1896); Jókai Mór: Az életből ellesve (Bp., 1907).