Mit csinálok rosszul?
Van egy 6 hónapos unokám.Úgy érzem,semmi sem jó,amit csinálok.Én már felneveltem 2 gyereket,de a menyem semmiben nem kéri a segítségemet(eü végzettsége van,védőnő - gondolom,ezért hiszi azt,hogy mindent tud a gyerekekről). Sokat foglalkozik a kisfiúval,és nagyon szereti is.Már most van napirend,bizonyos dolgokban nagyon határozott.Kb. kéthetente ott vagyok náluk egész hétvégén,időnként hétközben is 1-1 napot.Ilyenkor sokat vagyok én a babával.Játszom vele,olvasok neki,énekelek neki,ahogy a fiam és a menyem is szokták.Bevallom,egy idő után fáj a térdem és a derekam,amikor lent vagyok vele a földön,ezért fel szoktam ülni vele a kanapéra.Feszegeti magát a baba,talán menne vissza a földre,hisz oda van szoktatva.Forog már, el is játszik egy rövid ideig.De én nagyon szeretem az ölemben fogni.A menyem ilyenkor megkérdi,hogy nem bírta már a baba a földön?Volt,hogy csuklott,azért vettem fel,de sokszor csak azért, hogy ölelgessem.De mivel a kisfiú is feszíti magát, nem sokáig szoktam az ölemben fogni,meg szerintem zavarja is a menyemet.
Egy kicsit zavar,hogy mindenféle beceneveket adnak neki a fiammal.Én ilyenkor mindig kijavítom,hogy pl.nem csacsinak hívják,hanem Karcsikának.De azt mondják,hadd hívják úgy a gyereküket,ahogy akarják.Nekem nem tetszenek ezek a becézgetések.
Most már forog a baba,és a hasán mászik is.De e menyem mindig kijavít,hogy ez kúszás,nem mászás,mászni akkor fog,ha négykézlábra áll.
Szóval mit csinálok rosszul,hogy semmiben nem segíthetek,és mindig kijavít?
Teljesen jól csinálja a menyed, és igaza van.
Miért szólsz, miért akarnál beleszólni az Ő nevelésükbe???
Azért mert felneveltél 2 gyermeket? És?
5 gyermeket neveltem fel egyedül. Férjem rákban meghalt, utolsó években még őt is ápolnom kellett.
Mára minden gyermekem házas vagy kapcsolatban él, rendben van az életük. 6
unokám van, de soha nem szóltam az
életükbe! Tanácsot adtam ha kértek. Ha valami nagyon nem
tetszett, higgadtan elmondtam az én nézőpontomat, de nem
rájuk erőszakoltam főleg nem a saját otthonukban!
Igen ő védőnő, szakmai ártalom ha a precizitáshoz ragaszkodik. De az sosem baj, ellenben az helytelen, hogy te ilyen erőszakos sértődékeny vagy!
Majd ha kikérik a véleményed, akkor elmondhatod, hogy mit gondolsz.
Teljesen más nevelési elvek voltak a Mi időnkben és manapság. De az örök, hogy mi se szerettük ha az anyós beszólt és észt osztott.
*egy másik nagymama
Azért vagyok ott ķéthetente hétvégén,mert így is keveset látom a picit.
Nem akarom kioktatni őket,csak zavarnak ezek a dolgok.
Fuu de gáz buta öregasszony vagy!
Nálam ilyen műsorokat rendeznél, többet se jöhetnél át!
"Egy kicsit zavar,hogy mindenféle beceneveket adnak neki a fiammal.Én ilyenkor mindig kijavítom,hogy pl.nem csacsinak hívják,hanem Karcsikának. De azt mondják,hadd hívják úgy a gyereküket,ahogy akarják.Nekem nem tetszenek ezek a becézgetések."
-ez a legdurvább.
Aztán:
gondolom lesben állaz ajtónál, hogy az első pisszenésre felkaphassa a babát, azért kell rászólnia a menyének, hogy csak akkor mehet be, ha már felkelt és sirdogált.
-teljesen érthető hogy nem kell olyat venni, ami már van, az meg tejesen abszurd hogy végig mutogassák mijük van már.
Előre le kell egyeztetni, hogy jöhet vagy nem, mi van akkor.
Én komolyan csodálom ezt a nőt, hogy ezt úgy tudja tolerálni, hogy a Mama még mindig átjár...
Én vagy megkérném, hogy ritkábban jöjjön, vagy úgy helyre tenném, hogy sértődés miatt nem jönne többet.
Békén kell hagyni őket.
Gügyögni a kicsivel meg dudorászni neki, a szülők dolgát meg arra hagyni, akire tartozik.
Becézgetik a gyereket, megtehetik, az övék.
Az anyja tudja mikor kelt fel a gyerek nem kell felkapdosni, és a többi. Gondolom ha a menyét kérdeznénk, lennének cifra sztorik.
Valaki írta,hogy szóljak,hogy fáj a térdem meg a derekam. Van egy zsámoly,néha azon szoktam ülni,de mindig visszakerül a helyére,és utána már nem hozom ki újra. Tudom,ez az én lustaságom,de ilyenkor szeretek mielőbb a baba mellé ülni,nem húzni az időt a zsámoly cipelgetésével.
Többen írtátok,hogy ne okoskodjak bele a dolgokba. Mostanában elgondolkodtam,hogy mennyi önállóságra neveltem a gyerekeimet. Hát nem igazán. Most is szeretem őket kiszolgálni,ha jönnek,ilyesmik. A menyem nem ilyen. Sok mindenben határozott,önálló,talán ez zavar leginkább.
Mondd el neki, hogy fáj a térded, a derekad, akkor biztosan kitaláltok valami megoldást - együtt. Így nem jó, mert bár te jó szándékból veszed ölbe pl. a kicsit, de mivel az okát nem magyarázod el, anyuka úgy fogja értelmezni, hogy direkte az ő akarata ellen teszel. Kész is a konfliktus... pedig csak szólnod kellett volna, hogy neked nem jó a játszószőnyeg.
A többi az apróság, a kúszás-mászás kérdést egyszerűen engedd el, ugyanarról beszéltek, csak ő szakmából adódóan tudja a pontos megnevezéseket, ennyi. :) A becenevek ugyanez, van, aki szereti, van, aki nem, te nem használod őket, ha nem tetszik.
Ezek most még nem olyan nagy dolgok, de sajnos lehet belőle komoly ellentét is később a menyeddel. Most érzed, hogy nem jó, hát most érdemes ellene tenni, leginkább sok beszélgetéssel, hogy miért teszel te valamit másként. Meg kompromisszummal is, mert bizony mindig az anyuka szava lesz az első, ha valamit másként akar. :) Ezt el kell tudnod fogadni.
Uristen ezt nem hiszem el, tuti troll kamu kérdés.
Azonnal keress fel egy pszcihiátert!
A fiad meg egy határozott, önálló nőt választott a gyermeke anyjának, ez nem elgondolkodtató?
Teljesen normális, hogy ha ők mennek hozzád, kiszolgálod őket, ha ez esik jól, gondolom erővel sem lehetne leültetni, de ott ahol ők vannak otthon, Neked nem illik beleszólni dolgokba. Gondolom ők sem mondják meg hogy hogy cukrozd a süti tetejét, vagy a húslevesbe hogy kell vágni a zöldséget.
Ha legközelebb bele akarsz szólni valamibe, erre gondolj.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!