Ősszel volt az esküvőnk, férjem szülei nem jöttek el. Nagyon rosszul esett ez, de túltettük magunkat rajta (kis esküvő volt, mindössze tíz fő). Most itt a karácsony, meghívtak bennünket,3 hete a családi ebédre. Mit tennétek?
Figyelt kérdés
Én úgy vagyok ezzel, hogy döntsön a férjem, én ebben alkalmazkodom. Ő nem szeretne menni.
Már mindegy, mert ez meg is mondta (megköszönte, és mondta, amikor hívtak a szülei, hogy nem megyünk.)
Ti mit tettetek volna?
2018. dec. 25. 07:00
1/37 A kérdező kommentje:
Már úgy értem, a kérdés már csak elméleti. (Már csak mert kaptam kioktatás kolleganőktől a munkahelyemen, hogy ezzel lehet jó alaposan megalapozni a "jó" viszonyt.
2018. dec. 25. 07:01
2/37 anonim válasza:
A jo viszonyt mar megalapoztak ok, mikor nem mentek el az eskuvore..
3/37 A kérdező kommentje:
Igen, rosszul is esett. (Semmi "bűnöm" nem volt, azon kívül, hogy elvált nő voltam 30 évesen, amikor megismerkedtünk. Amúgy gyermekem nincs, szóval még ez sem lehetett a bajuk. Házasságot szét nem dúltam, a fiuk független volt, amikor összejöttünk).
Hát, ez van.
2018. dec. 25. 07:09
4/37 anonim válasza:
Én sem mennék (úgy értve, férjem is ezt mondaná ebben a helyzetben, hogy inkább nem). Végülis nem fogadnak el Téged, és a fiuk döntését sem.
Üres jópofizás kell valakinek? Nem.
5/37 anonim válasza:
El kellett volna menni, ez egy jó alkalom lett volna rendezni a viszonyt. Tudod, az okos enged... aztán ha ezek után sem lett volna jó, a továbbiakban lehetett volna hanyagolni az egészet. De elmondhattad volna, ti megpróbáltátok.
6/37 anonim válasza:
Szerintem is menni kellett volna. Beletörődtek, elfogadtak, meghívtak, félre kellett volna tenni a sértődöttséget, és egy jó kapcsolat kezdete lehetett volna.
7/37 anonim válasza:
Egyébként valami oka csak volt, hogy nem mentek el az esküvőtökre. Szerintem igencsak sarkítva írtad le a sztorit. Lehet váratlanul érte őket, túl korai volt, nemrég ismeritek egymást, akármi, de nem hiszem, hogy nem mondták el, hogy miért. Nem hiszem, hogy csak annyit válaszoltak, nem megyünk, mert csak...
8/37 anonim válasza:
Rábeszéltem volna a férjemet és elmentünk volna. Először is okos enged, szamár szenved, másodszor túl rövid az élet ahhoz, hogy őrök haragot tartson az ember a családjával, harmadszor meg akármit is tették a múltban, most beke jobbot nyújtottak, illett volna elfogadni
9/37 anonim válasza:
Ezzel én is úgy lennék, hogy elsősorban a férjem döntsön, hiszen az ő szüleiről van szó. Lehet, hogy a karácsonyi meghívás közeledési szándékot mutatott, én hajlanék a békülésre, de tényleg a férjemre bíznám. Egyrészt mert elsősorban az ő szülő-gyerek viszonyukról szól ez az egész, ezért megoldani is nekik kell igazából, én csak asszisztálhatnék. Másrészt mert ő ismeri igazán a szüleit, ő tudja eldönteni, hogy van-e minimális esély is a valódi békülési szándékra a szülei részéről vagy csak bele akarják rángatni egy (általa már megszokott, ismert) érzelmi játszmába.
10/37 anonim válasza:
A 4. hozzászólóval értek egyet, bár nem vagyok az a visszavágós fajta, de az a szülő aki képes így belerondítani a gyermeke döntésébe, nem érdemel mást. Mire fel nem mentek el akkor és mi változott azóta, hogy most ők hívnak, teljesen abnormális!! Az ilyen szülő mélységesen szégyelje magát és ne kezdjen el jópofizni egy karácsonyi meghívással.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!