Apósomék sajnálják tőlünk az életszínvonalunkat, de azt nem hagyják, hogy megosszuk velük a pénzünket. Az ilyennel mit lehet tenni?

Joguk van így gondolkodni, kár ezen vitába szállni velük.

Mondjuk, én azt se hiszem el, hogy a háromgyerekes család nem tudna elmenni egy hétre a Balatonra. Nemcsak az a nyaralás, hogy szállodában lakunk és egy hétig kiszolgálnak bennünket. Lehet menni kempingbe is, ill. pont a Balaton mellett vannak szerényebb, olcsóbb szállások is. Persze lehet húzogatni a szájukat (mert akik az anyagiakra panaszkodni szoktak, azok tudják legjobban húzkodni).

Strandra kimenni... ez nyilván lakóhelytől is függ, de a mi városunkban szabad strand is van, nem is rossz. Egy fillér nélkül el lehet tölteni az időt reggeltől estig. És biciklivel is oda lehet menni, úgyhogy a benzinköltséggel se jöjjenek.

Szerintem sógorodék inkább tehetetlenek.

Ja, és legalább 10-15 éve szakmunkás-hiány van, tehát a jó szakmunkásnak nagyon is van becsülete, és ha törekvő, talál jól fizető állást is. Ha őnekik mégsincs ilyen állásuk, még inkább az a véleményem, hogy tehetetlen, buta emberek, aki csak irigykedni tudnak másokra.

A szülők meg átveszik az ő nézőpontjukat, ill. gondolom ugyanilyen tehetetlen emberek voltak annak idején.

Gondolom senki nem kényszerítette a sógorékat, hogy hármat bevállaljanak. Nem tudnak menni strandolni? Istenem, van, hogy mi sem megyünk nyaranta ide-oda, szinte sehova, pedig nem élünk sz@rul.

Anyósékkal minimálisra csökkenteném a kapcsolatot, gyerek mehet a nagyiékhoz, de én biztos, hogy jegelném őket sógorostul, mindenestül.