Anyós kicsit kezd elviselhetetlen lenni és kinek erről mi a véleménye!?

Sziasztok!!!

Mikor várandós voltam az anyósommal a kapcsolat nagyon jó volt, együtt élünk velük a barátommal , mert a barátom a lakás törlesztő részletét még fizeti ebbe a lakásba és sajna 2-tőt egyszerre nem tud fizetni azé lakunk még itt! Most január 9 én szültem meg a kis fiúnkat, 12-én engettek minket haza. Bejött anyós a barátommal a kórházba mindenen keresztül át gázolt hogy a gyereket lássa annèlkül, hogy köszönt volna neki abgyerek volt a fontos, majd utána köszönt. Mikor haza értünk ő addig elment dolgozni volt nálunk akkor a védőnő és akkor mondta, mivel lássa rajtam fáradt vagyok hogy ma nyugottan ki hagyhatom a fürdetésèt azzal az indokkal egy kicsit meg pihenjek. Az anyósom haza jött akkor mán el mondtuk hogy mit mondott a védőnő, erre elkezdi mért nem fürdessük meg,mikor etettem meg a gyereket tisztába raktam e mán máma a gyereket. Jelzem első gyermekem és az ilyenekben nem vagyok úgy hanyag mert az anyai ösztönök be indultak nálam. Viszont minden nap nem tellik el úgy hogy valamit ne szóljon be vagy kérdezzen. A védőnőt kérdeztük mikor lehet ki vinni a gyereket levegőztetni akkor mondta hogy 2hetes kora után mán ki lehet vinni de ott is csak ovatosan, majd jött az anyós azzal hogy mikor akarjuk ki vinni levegőztetni közöltük vele mikor lehet és jött azzal mi az hogy 2hetes korában akkor hagyam itthon a gyereket vele azt menjek én le levegőzni, mert utána jót fog tenni nekem. Persze én ezt nem tettem meg, mert úgy voltam vele milyen szülő lennék ha fognám magam és ezt meg tenném, hogy a gyermekünket csak így itthon hagynám 1hetesen az anyósommal, akkor minek válaltam a gyereket.?-ez merült fel bennem meg a kérdés. A további napok sem annyira fènyesek,mert szinte minden nap be járkál a szobánkba, mikor ki mèk mosdóba vagy enni valamit akor be rohan azzal hogy megnèzi, ha a gyerek pont fent van és csak nezelődik mán akkor is a kezébe veszi amit nem értek hogy akkor miért!? Múltkor a barátom kezében volt a gyerek kicsit sirogatot mán megint ott termet, és ki akarta venni a barátom kezèből a gyereket, hogy ad ide hogy fogjam meg, akkor mondta a barátom, hogy mért is adjam oda és ő mondta, hogy igazad van. Ebben az esetben én úgy érzem, hogy szerintem magáènak hiszi a gyereket, vagy annak akarja tituálni. Mostanában has fájós a picink akár hányszor sír ő mán ront be mi a baja mért sír, mikor tudja hogy fáj a hasa nem egyszer nem 2szer mondtuk el neki mán,sajna sokat nem tudok rajta segíteni de azé igyekszem meg nyugtatni a picit meg gyógyszert is adok neki amit az orvos fel írt neki, ilyenkor az ember kicsit feszült is hogy nem tud mit tenni, hogy jó legyen a gyereknek és kōzben be jönnek ilyen kérdéssel, hogy adtam e a gyereknek enni nem azé sír mert éhes. Jelzem a születési súlya 3380g volt mikor a kórházból ki jöttünk akkor 3280g most 3 hetesen 4040g volt a súlya. Szóval a gyerek nincs èheztetve és csak anya tejes. A barátom próbált vele beszélni de olyan mintha meg se halgatta volna,vagy nem is volt róla szó a barátom annyit mondott, azt hiszi mi el akarjuk tiltani a gyerektől hogy ne lássa meg ilyenek,de nem értem hogy minden 15perc után mért kell meg nézni a gyereket abban a 15percben mi változik rajta.? Arról nem is beszélve hogy próbálok melette pihenni mikor ő alszik akkor meg pont miatta nem tudok pihenni az ilyen viselkedése mellett a berontásaival és jön azzal alszunk e vagy fent vagyunk és nem számít mit csinálunk, akkor is be jön és lesi a gyereket. Mikor ki tudok menni a dolgaimat intézni akkor is. Mit csinál a gyerek!? Mán tegnap mondtam szamitógèpezik, mert nem veszi észre, hogy ilyenkor alszik vagy mi!? És mindig lejátsza! Egyre jobban azt érzem, hogy sajátja ként tekinti a gyereket vagy nagyon a nevelésbe akar bele szólni. Valakinek ötlete, hogy hogyan viseljem el a dolgokat addig még elköltözünk mert valamikor idén fogunk, vagy kinek mi a meg látása ebben az esetben mert én mán nem birom ezt az egészet