Hogy kerüljem el a közös étkezést?

Esetemben én vagyok a párod helyében. :) Már a szüleim evés- és ivásmódja is hagy kifogásolnivalót (anyum például teli szájjal rág és egy korty vizet sem tud lenyelni úgy, hogy kevéssé megdöntve a poharat ne szívja hangosan s utána bömbölő korttyal le ne nyelje), a nagyszüleim szegények pedig a lehető legnagyobb csámcsogással étkeznek. Hallom, ahogy az étel darabokra morzsolódik és keveredik egymással :D És most nem viccelek :D

Mindez fel sem tűnt addig, amíg huzamosabb ideig el nem kerültem otthonról (egyetem). Most, hogy ismét több időt töltöttem itthon kész kényszer volt a közös evés. Komolyan mondom, sokszor akaratlanul is a fülemhez kaptam annyira zavart már a sok mellékhang. Megváltoztatni már nem lehet őket, mert a kedves figyelmeztetés és a gorombább rászólás is csak ideig-óráig hozott eredményt, több évtizedes szokásokon már nem tud változtatni saját akarat nélkül.

Szerintem ezt már így kell elfogadni. Ilyenkor arra gondolok, hogy mennyi mindenért hálás lehetek nekik és háttérbe szorul a negatívum. :)

"Ha komolyan gondoljátok a pároddal, akkor nem tudod elkerülni a közös étkezéseket. Lehet miatta húzni a szádat, de csak folyamatos konfliktusforrás lesz köztetek."

Ez ostobaság! Legalább másfél éve nem ettem az anyóséknál, és nem azért, mert undorítóan esznek, egyszerűen el lehet őket kerülni, ha akarja az ember.

A saját szüleimet is. A kapcsolat két emberről szól, nem a szülőkről, attól, hogy ő nem jön ki jól a párja szüleivel, még nincs megmérgezve a kapcsolat. Kivéve, ha anyuci pici fiával jön össze, de ott tökmindegy, mit van...