Vajon mi lesz később? Mit tehetek én? Mi a véleményetek erről? Normális?

Nos elég hosszú lesz, de remélem valaki tud segíteni.

A párom 23 éves, én 21. Mindketten otthon élünk még. Jövőre tervezzük az összeköltözést. De van egy kis gond...

Anyósom 15 éve nem dolgozik, a volt férjei (4) mindig eltartották, van 2 szakmája, keresettek, 46 éves, de nem akar dolgozni. Mindig jön a kifogásokkal, hogy "utazni kéne ahhoz" "annyi rossz tapasztalata van" " biztos nem fizetik meg".

Nagy kertes házban laknak, anyósom, a barátom és két tesója 14 és 21(nem igazán termelnek, amit igen, az nagyon kevés).

Egyedül a barátom dolgozik, ő tartja el az egész családot! Olyan a munkája, hogy tavasztól őszig van csak. Télire csak ő gyűjt, ő vesz mindent a családnak, számlák, kaja az ő pénzén megy. Anyósom nem vált el, csak külön élnek így nem kapja a gyerektartást, segélyt, semmit.

Havi ~90.000 ft-ot keres (attól függ hány napon kell mennie) ebből még étkezik (napi 14órát dolgozik). Havi 20-30.000 fix amit ad haza és mellette heti 6-8.000Ft amit bevásárol + számlák (egész tavasszal a májusi 60.000-es áramra gyűjt - általány) Anyuja hétköznap alig főz így estére nem igazán marad neki, hogy ő is vacsorázzon. Ad egy listát hogy mi kell.

A nagyobbik tesó a nyáron dolgozott de végül vett magának egy laptopot és tanul tovább. Szóval ő se segít.

Én ahogy beszél erről az állapotról úgy érzem, ő apa szerepben van. Ő hajtogatja hogy tanuljon a tesója hogy " legyen belőle tisztességes ember!" ekkor megkérdeztem tőle " és te? belőled mi lesz?" ilyenkor azt mondja hogy mivel jön az anyja.

Télen nem igazán tud dolgozni mert jogosítvánnyal tudna, de így nem tud rá gyűjteni se... Nem tanulhatott tovább mert az anyja azzal tartja sakkban, hogy "ha te nem dolgozol, hanem tanulsz, ki tart el minket? éhen halunk ha itt hagysz minket"

Persze nem csak alapvető dolgokra kell költeni mert anyósom előszeretettel megy el szórakozni, pasizni, ahhoz a barátomtól kér pénzt, a nyáron többször volt vonattal egy jó 120km-es úton, az öcsit is elküldte a mamához, jó kis út az is, legyen mindig tv előfizetés, pénz netre, bor is kell otthonra mindig... Plusz a kisebbik tesónak minden ami kell suliba. Mi lesz ha középsuliba megy?!

Sajnos a lelki terrort kapja, de engem is megvisel, ugyanis én akkor is el kell költözzek, ha ő nem jön velem. Én egyedül kevés vagyok ha közös jövőt akarunk. Nem csak nekem kell gyűjteni. Az én szüleim se állnak rózsásan, de alkalmi munkákat vállalnak, és azt mondták gyűjtsek hogy mehessek, nem kérnek pénzt.

Amikor mondom hogy álljon a sarkára, azt mondja amit az anyja neki hogy nem hagyhatja ott őket. Volt már hogy megmondja nekik, de az anyja ekkor ismét hatott rá és visszatér minden. Nem akarom hagyni őt, megérdemli hogy egy jóeszű, rendes, találékony ember tanulhasson, azt csinálja amit szeret, örülhessen, nem abból állnak az élete hogy csekk, pénz. Lelkiismeretes, jó lelkű és nem tud nemet mondani. Önzetlen, de ennyire nem lenne szabad. Szerintetek? Mi alig csinálunk valamit, mert ritkán engedi hogy fizessek, de ő se tehet meg akármit. Látom, hogy neki is rossz, csak a lelki ráhatás.Félek hogy mi lesz, ha nem tud jönni, pedig szeretne, szeretne jogsit, családot majd.

Normális ha amúgy 3 éve így tartja el a gyerek a szülőt?? Mit gondoltok, mit tehetek?