Van egy lány aki úgytűnik, hogy a barátnőm lesz, rövid időn belül. De a lánynak az édesapja kicsit ilyen mogorva, durcis fickó, bemutatkoztam tisztességgel lekezeltem vele?

Először is: ne jópofizz.

Ne válaszolgass "bátran", hanem legyél természetes. Ha megjátszod magad, akkor becsapod. Azt az embert kedvelje meg, aki vagy, ne pedig azt, akinek eljátszod a szerepét.

És mi az, hogy "lekezel"? Beszélj és fogalmazz normálisan. Feltételezem, hogy kézfogásra gondolsz. Azt így hívják, nem pedig lekezelésnek. A lekezelés más, ha azt tetted volna, nem csoda, ha látni se akar többet.

1. Sok sikert a hölgyhöz.

2. Vedd könnyedén. Igen, előfordulhat, hogy a pasi egy szálka lesz, de az is előfordulhat, hogy csak idő kell neki, hogy feloldódjon. Ne erőlködj rajta, hogy elfogadjon, az ilyen dolgok idővel elrendeződnek maguktól. Egy kicsit túlparázod a dolgot, tényleg viselkedj természetesen aztán ha utál... so what? A lánya kell, hogy szeressen.

Egyébként sem jó mindenkivel jóban lenni. Én is elkövettem ezt a hibát, amikor megismerkedtem a barátommal. Hatalmas családja van, ráadásul elég széttagolt, vegyesen kékvérűek meg proletárok. A család gazdag fele azért utált, mert csóró vagyok, a család csóró fele meg azért, mert túl sok a büszkeségem és a szorgalmam. Most pedig, hogy ha nem is kedveltek meg, legalább elfogadtak. Úgyhogy mostantól terveik vannak velem... Amikben időközben eszem ágában sincsen részt venni, de hát udvarias vagyok évek óta, hogyan léphetnék ki ebből?

Szóval szerintem jobb a távolságtartás. Ha az apuka megkedvel, lehet egy nap a családi vállalkozásban találod magad, mint gályázó üdvöske. Ha meg olyan a természete hogy utál, akkor tök mindegy, mit csinálsz, így is, úgy is utálni fog.