Szerintetek direkt csinálta?

Be. Nagynènèmèk azt mondtàk hadjam, ne szòljak, ne legyen vita, majd elalszanak a földön keresztanyàmnàl. ( Azèrt jöttek volna ide, mert neki nincs szabad àgya, meg a hatodikon lakik, mi meg a földszinten.) Szòval kènyelmesebb lett volna nekik itt, minden szempontból. Nem is szóltam semmit apòsèknak, mostanàig. Csak a hèten MEGINT felütötte a fejèt egy pletyka a faluban otthon, miszerint anyós+apòs is elhordtàk anyàmat mindennek. Èn meg ma ràkèrdeztem, ès legjobb vèdekezès a tàmadàs alapon, ök persze, hogy nem mondtak semmi rosszat senkinek, de anyàm meg...( ès itt nekem elkezdtèk elhordani mindennek) minden, amièrt öket belekeveri a pletykàkba. Egy òràn keresztül hallgattam, ahogy mindent raknak a csalàdomra, emellett persze fènyeztèk magukat is, ebben benne volt az is, hogy mi az, hogy mi megszabjuk, hogy ök mikor jöjjenek, ök nem fognak az ÈN csalàdomhoz alkalmazkodni. Ès egy òra utàn elszàllt az agyam, èn is mondtam ami èvek alatt felgyülemlett bennem, ès azzal vàltunk el, hogy közöltem, innentöl kezdve beszèlgethetünk majd az unokàjukról, meg az idöjàràsról, nem kell talàlkozniuk a csalàdom egyik tagjàval sem. Azt az èvet meg majd vissza fogom nekik fizetni, amit nàluk laktam munkàt keresve ès nem talàlva. Ezèrt is vagyunk most külföldön. ( ö màr egyböl 3 èvre emlèkszik, ami lehetetlen, mert gimisen koliban laktam, mindegy.) Pàrom a vègère èrt haza a vitànak, nem nagyon akart közbeszólni, mert nem tudta mi robbantotta ki a vitàt. Csak csitítani próbàlt minket, de mèg nem beszèltem meg vele a dolgokat. Elvonultam lehiggadni.