Jogosan nem szimpatizálok az anyós-, após jelöltemmel?
A párommal nem vagyunk még házasok, egyenlőre együtt sem élünk. A szülei rettenetesen elhanyagolták gyerekkorában, most is csak akkor keresik, ha valami bajuk van/pénz kell. Az apja alkoholista már egész gyerekkora óta, az anyja egy gyenge jellemű, buta, megkeseredett nőszemély. Különösebben semmilyen kapcsolatot nem ápolok velük, egyszerűen elviselhetetlenek számomra, borzasztó dolgokat műveltek a gyerekeikkel. Ennek ellenére egyébként elvárt dolog a bájolgás (nem élnek együtt a párommal). Látom, hogy rosszalják, hogy nem vagyok hajlandó részt venni a színjátékokban, és a páromat is rosszul érinti, de ő maga se tudja elviselni a szüleit.
Tényleg én lennék a rossz amiért nem vagyok hajlandó ilyen emberekkel jópofizni? Akinél hasonló a helyzet mi lett a végkimenetel? Hamarosan egyébként összeköltözünk, de én részemről nem vagyok kíváncsi a szüleire továbbra sem.
Jogosan.
Mondjuk ha párod kéri esetleg, hogy próbálj meg jópifizni, akkor tedd meg a kedvéért. De ha számára se fontos ez, akkor pláne nem kell...
Hát nem tudom. Ha közvetlenül, szánt szándékkal nem bántanak téged, nem szólogatnak be meg ilyenek, akkor havonta egyszer egy vagy két órára el lehet őket viselni. Ennyit még csak nem is neveznék jópofizásnak. Persze csak akkor, ha a párodat sem bántják, és nem mérgezik az életeteket.
Ha jól értem, itt egyszerű (bár okkal meglévő) ellenszenvről, vagy annál alig többről van szó. Lehet, hogy gáz emberek, de a legtöbb ember jellemében, viselkedésében vannak bőven gáz dolgok, és azt várni, hogy olyan szülei legyenek a párodnak, akik iránt igazi szimpátiát érzel, és tökéletesen elfogadod őket, irreális. Szerintem legtöbben tudunk mondani olyat az anyósunkról, apósunkról, amit fárasztónak vagy elítélendőnek tartunk bennük, de ez a párjainkra is igaz: szerintük is vannak a mi szüleinknek is gáz dolgai.
Lehet, hogy a te szüleid jobbak, de biztos fájna, ha a hibáikért a párod leszólná és kukázná őket. Mit tudom én: "anyádnál minden macskaszőrös, tiszta undorító, apád meg untat a hülye témáival, én nem megyek oda". Te is jobban örülnél, ha nagy ritkán azért eltűrné őket egy kicsit.
Írod, hogy a párod is nehezen viseli őket, de ennek ellenére szeretné a kapcsolattartást, és hogy részt vegyél benne. Én - ahogy fentebb írtam - a ritka és rövid (olyan rövid, ami alatt nem nagyon lehet összeveszni) látogatásokban látom a megoldást.
Persze,jogos.
De a párodnak kéne szakítania végleg a szüleivel.
Nem is értem,hogy ezek alapján miért nem teszi meg.
Nálunk annyira hasonló volt, hogy én is kiírhattam volna a kérdést.
Itt is ment eleinte az a 2 hónaponkénti kötelező jópofizás. Érdekes, ha én ott voltam, velem tényleg udvariasak voltak. De a hátam mögött mószeroltak a vőlegényemnek. Közben őt mérgezték (kicsi gyerekkora óta). Ő sem lakott már otthon, simán levált, önállósodott egyetem után, bérelt egy lakást. De telefonon is a cseszegetés ment, ha hazalátogatott, akkor is. (Esküvőnkre sem jöttek el.)
Nem ragozom, de nálunk az lett, hogy véglegesen szakított a szüleivel. Azóta meg már éve külföldön élünk, így főleg nem tudnak mérgezni, kikerültünk a hatásuk alól.
N/29
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!