Ha anyósom velünk lakik beleszólhat a gyereknevelésbe?

Bocs, nem a témához tartozik, és köszi, hogy válaszoltál a kérdésemre, de ez a házeladás, és a pénz elosztása a fiai közt elég nagy butaság volt anyósod részéről. Most ki van szolgáltatva, hallgass a neve, és gondolom, majd később az is el fog hangozni, hogy ha nem tetszik ez vagy az, akár el is lehet menni. Aztán kénytelen lesz mindent benyelni azoktól, meg azok hozzátartozóitól, akiknek odaadta a pénzét. Ezt rosszul csinálta, és nem is fogadtam volna el anyámtól, de gondolom a pénz kellett a házhoz vagy bármihez.

Ne érts félre, nem értek egyet az anyósod nevelési elveivel. Rászólni, ha rosszat tesz, vagy elmondani, hogy hogy kell szépen viselkedni, nehogy már egy nagyi ne tehesse meg, de az apa nevelése ellen szólni, az ellen nevelni nincs joga.

Szerintem ne legyél ennyire lelkiismeretes. Szép hogy nevelni akarod, veled értek egyet...DE nem a te gyereked.

Ők is így vannak vele tuti, nem te vagy az anyja, nincs jogod nevelni.

Hagyd szépen rájuk ha ilyenek, neveljék akkor ők.

Ha erősködst csak neked lesz rosszabb, az anyósod úgyis ellened fordítja a gyereket. Megkeserítik majd az életed.

Melletted állok kérdező. Egy óvodáskorú gyermek magától nem fogja megtanulni a helyes viselkedést. Valakinek nevelni is kell, főleg ha nálatok él a gyermek és nem az anyjánál. Gondoltam, hogy nem egyből agyon vágod a gyereket, hanem csak "meglegyinted" a kezét, ha nagyon erőszakos, akaratos a gyerek sajnos néha kell ilyen fegyelmi módszer, bármi is a mai "divat".

Mivel az anyósod a vérszerinti mamája nem nézi jó szemmel, hogy "bünteted" az unokáját, ő meg úgy van vele, hogy nem az ő gyereke, nevelje a szülője, de akkkr ő se, mert hát szegény gyerek... Nyílván nem tartjátok terrorban és csak akkor nevelitek, mikor tényleg kell. Beszélj a pároddal, hogy tegyen valamit az anyjával, mert az sem mehet, hogy a gyereknek hagyunk mindent. Következőleg mi lesz, füttyentve szól nektek? És igen, egy ekkora gyermek el tud maga után pakolni, ismernie kell a szép szavakat.

Azért ez nem ilyen egyszerű, hogy ő gyereke, nem ő gyereke. Ha a kérdezőre van rábízva a kislány (nem pedig a mamára), akkor a fegyelmezés is az ő dolga. És a mostanában divatos hiedelmekkel ellentétben nem, nem lesz lelki sérült a gyerekből amiatt, hogy párszor rácsapnak a kezére. Tudom, mert benne vagyok, a 4 éves fiamnál is próbálkozhatok újabban akármivel, szólhatok 50x, kérhetem szépen, csúnyán, érvelhetek logikusan, kilátásba helyezhetek bármilyen büntit, tök mindegy, akkor is csinálja tovább, amit nem kéne (vagy épp nem csinálja, amit kéne). Nyilván nem megoldás az, hogy ütni-verni kell, de speciel a kezére már nekem is rá kellett csapnom egyszer, amikor annyira nem tudott visszavenni magából.

Ha a gyerek apja egyetért a kérdezővel a nevelést-fegyelmezést illetően, akkor anyósnak márpedig nincs beleszólási joga, pláne más házában. Szerintem.