Miért kell a toportyánt írtani?

A sakal abbol a szempontbol problemasabb a farkasnal es a rokanal, hogy merete es csoportos eletmodja folytan nem tudna ragcsalokbol fenntartani magat, mint a roka, viszont a felnott patasallatok elejtese nehezebb szamara, mint a farkasfalka szamara. Igy egyoldaluan es szelektiven az ozek, damvadak, vaddisznok szaporulata ellen iranyul a zsakmanyolo tevekenysege, amely sulyosan karositja az allomany fejlodeset, mert megfosztja az utanpotlastol.

irtják! rövid i!

Nehogy már elvegye a vadászok munkáját és szórakozását. Még a végén a fegyverüket is le kéne adniuk. Ki lőné ki akkor a kutyákat meg a betévedt medvéket?

Sajnos attól már messze vagyunk, hogy egyensúlyban lévő természetről beszélhessünk, aholönfenntartó folyamatok érvényesülhetnek. Az iparosodás, a mezőgazdaság térhódítása, a mindent mindenhol kerítéssel elrekesztés a vadállatok élőhelyének csökkenését eredményezik. A vadászat, a vadásztársaságok munkája ebben a környezetben kell, hogy működjön. Évente sok 10000 vadász szeretne nagyon sokat fizetni azért, hogy eredményesen vadászhasson. Az ebből befolyó pénzt a vadásztársaságok a vadállomány fenntartására fordítják, hogy legyen mire vadászni, jövőre is legyen miből kifizetni a vadőrt, a takarmányt, a vadkárt stb. A vadászat járulékos bevételeket is hoz, mivel a vadász egyben turista is. Szállást, étkezést egyéb szórakozást is fizet, a legtöbbször igen magas értékben. Ebbe a képbe jön be a sakál, a farkas, mint nagyragadozó. Nem csak ritkítják a gazdaságilag értékteremtő vadállományt, sokszor vándorlásra is késztetik őket. Így jelenik meg olyan helyeken pl. a gímszarvas, ahol korábban nem volt. Menekül. Közben megintcsak kárt okoz, ennek a kárnak a megtérítését a vadásztársaságoktól várják. Megint ott tartunk, hogy még többet kell vadásztatni, hogy legyen miből kifizetni. Kicsit komlexebb ez annál, minthogy a vadászok szórakozásból mindent meg akarnak ölni.