Ha a szarvas agancsa van akkor miért a neve miért nem agancsos?

2#

farkas – ‘a kutyával rokon, vadon élő állat’; ‘bőrbetegség’: bőrfarkas.

A fark főnév származéka -s melléknévképzővel. Valószínűleg egy farkas állat körülírás önállósult első tagja, mivel totemállat volt, és valódi nevét tilos volt kiejteni, akárcsak a szarvas esetében.

3 feltőnı elágazás, kettéválás, kiemelkedés tekinthetı, eme jelentésmozzanatot hordozza a szarvas szó is. A szarvas származékszó, a szarv fınévbıl az -s melléknévképzıvel jött létre ban bukkan fel elıször szövegemlékeinkben, mint Zorwoskend (Csánki 2: 795), 1329-ben Zarwasthow (EWUng. szerint Zarwastoe formájában jelenik meg.) ben a Besztercei Szójegyzékben ceru9: zaruas. (SzófSz. szarvas a.) Jelentéseinek kronologikus változásait szemlélve meg kell különböztetnünk a szarv alapszóból kifejlıdött két, eltérı szófajú és jelentéső szarvas-t (TESz. 685.). Egyfelıl, mint melléknév ( szarvval bíró ), másfelıl, mint fınév ( állatfaj, trágyadomb vagy péksütemény megnevezése ) használható. Tulajdonságot kifejezı jelentésének történeti módosulatai közül négy a legtöbb, amit említenek a szótárak (TESz.): szarvszerően elágazó, szarv alakú résszel rendelkezı; verzweigt (kettéágazó) (1236), szarvval, csáppal, fején lévı szúrószervvel rendelkezı (1395 körülés 1490-ben), szemet szúró, feltőnı <hiba> (1586), végül 1604-ben bonyodalmas, nehéz, fogas <kérdés>. Köznévként három jelentésben fordul elı, úgymint: 1395-ben nagy erdıben élı, nagytestő, párosujjú, kérıdzı állat, amelynek hímje ágas-bogas agancsot visel, 1696-ban hajlított végő sütemény, kifli, kalács; 1808-ban kazal formára rakott trágyadomb. Fontos megjegyezni, hogy a TESz. (685. o. szarvas a.) szerint a leglényegesebb (állatot megnevezı) alak kialakulásánál feltételezhetıleg tabunévrıl van szó, ami szerint a kultikus tisztelet övezte állatok nevét körülírással lehetett csak kimondani, hasonlatosan más ugor nyelvekhez. (Pl.: szarvas állat, farkas állat!). Érdekes eltérést lehet felfedezni a TESz. és EWUng. között a szarvas szó jelentéseinek felsorolási rendjét illetıen. A Magyar nyelv történeti-etimológiai szótára a melléknévi jelentést tárgyalja elıbb, míg az Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen a fınévi (állatnévi) értelmet tekinti fontosabbnak, azt sorolja elıbbre.. A szarvas újkori jelentéseinek vizsgálatakor a szó fınévi konnotációra koncentrálok. Az ÉKSz. alapján ezek a következık: elıször gímszarvas, másodsorban pedig: ezzel egy családba tartozó más állat (pl.: dámvad). Tetten érhetı, hogy a német hajlított kifli és a már XIX. században is borsodi, hevesi jelentésbeli tájszónak számító trágyahalom jelentés mára teljesen kiveszett nyelvünkbıl. Nincs benne az ÉKSz-ben, de tulajdonnévként is használatos ma is a szarvas szó. Szarvas város nevének kialakulásakor viszont nem az állatnévi jelentés van a háttérben, hanem a melléknévi. A TESz. szerint ugyanis a régi földrajzi nevekben a szarvas tag (pl.: Szarvas-árok, Szarvaskút, Szarvas-patak, Szarvas-kı) a vízmeder elágazó része jelentéshez kapcsolódik az esetek döntı többségében. A Földrajzi Nevek Etimológiai Szótára (FNESz.)

4 4 a következı, szarvas szót tartalmazó településeket ismerteti: Szarvas, Szarvaskend (mint már leírtam, a szarvas írott formájának elsı felbukkanása is e Vas megyei helység nevéhez köthetı), Szarvasgede, Szarvasszó, Szarvasugrás. A szarvas családnévi továbbéléseit is érdemes megvizsgálni! A Régi Magyar Családnevek Szótára (RMCsSz.) alapján a következı névalakokat tartjuk számon (zárójelben az elsı szövegbeli feltőnés évszáma): Szarvas (1526), Szarvasdi (1515), Szarvasi (1522), Szarvaskendi (1554), Szarvaskıi (1556), Szarvasszai (1542). Tulajdonneveknél tartva, bizonyos csoportnyelvi közegekben (cserkészek, konkrét példa a 46. Kapisztrán Szent János cserkészcsapat) egy-egy kis közösség megnevezése is lehet. (Szarvas ırs, ez esetben a megnevezés a szarvas tulajdonságainak szimbolikus átvételébıl fakad. A cserkészetben amúgy is szívesen alkalmazták az ırsök elnevezésére a szarvas szót, hiszen a nemzeti kultúra megismerését is célul tőzı mozgalom igencsak kedvelte az ısmagyar motívumokat, így a Csodaszarvast is. Eme állatnév népszerőségét a Gödöllıi Dzsembori is fokozta, ugyanis a világtalálkozó jelképe szintén a Csodaszarvas volt.) Ami szarvas szó jelentései közti kapcsolatot illeti, megállapítható, hogy mindegyik alak a szarv valamely tulajdonágával (kiemelkedı, kiálló, elágazó, szembeszökı) való hasonlatosságra utal. A szarvas alapszóhoz tartozó szintagmatikus szerkezetekben és frázisokban igencsak bıvelkedik a magyar nyelv. Elıször a szóösszetételeket győjtöm össze, a szarvas állatnévhez kapcsolódókat, majd a növényneveket, végül az elvonatkoztatott értelmőeket. Személyes megfigyelésem, hogy a szarvval rendelkezés jelentés duplázása figyelhetı meg a szarvasagancs szóban. Ennek oka, hogy a szarvas elıtag szarvas állat jelentésében itt elhomályosult, így nem zavaró a jelentéskettızés. (vı: kerek erdı). A szarvasmarhanıstények megnevezése a szarvastehén (régen szarvasgím, vı: Arany János: Rege a csodaszarvasról, fiatal korában szarvassuta), a hímnemőeké a szarvasbika, kicsinyük a szarvasborjú, lenyúzott (feldolgozott) kültakarójuk a szarvasbır. A szarvasbıgés (szarvashívó) a szarvasbika párzás idején hallatott hangja. A szarvascsorda vonulása nyomán szarvascsapások alakulnak ki. A szarvasbogár a szarv kettéágazó, kiemelkedı jelentésérıl kapta nevét. A népnyelv szarvas taggal rendelkezı növénynevei: szarvaskerep, szarvasgomba, szarvasfő, szarvasnyelv, szarvasgyökér. A szarvashiba súlyos, durva hiba, a szarv kiemelkedı, feltőnı jellegére vezethetı vissza ben. A szarvasokoskodás téves feltételezést, hamis gondolatmenetet jelent.

5 5 A szarvas frazeológiai vizsgálatához a Czuczor Fogarasi szótár és O. Nagy Gábor: Mi fán terem? illetve Magyar szólások és közmondások címő közmondás- és szólásgyőjteményei szolgáltatnak gazdag anyagot. Szarvas bőnt követett el, aki szarvas hibát vétett. Nehéz helytt van a szarvas az erdıben, és az írás a káptalanban. A szarv alapszóhoz is számos közmondás tartozik, ebbıl szemelvényszerően néhány: Ökröt szarvánál, embert szavánál szoktak fogni, a hatalmától megfosztott, önbizalmát vesztett embernek letörték a szarvait. Ma már kevésbé használt szólás az unalom kifejezésére a szarva nı (vı: kinı a szakálla), viszont a szarvakat kap (felszarvazzák) alak a mai kor embere számára is egyértelmően a megcsalt férj szarvasmarhához hasonlatos méla butaságára, türelmére utal. Végül hadd zárjam dolgozatomat egy apró, ám korunkra jellemzı megfigyeléssel, amely nélkül a szarvas szó biográfiája nem lenne teljes. A nyelvészeti munkák elkészítéséhez ma már elengedhetetlen szövegszerkesztı programok legnépszerőbbike, a Microsoft Word 2000 nyelvi ellenırzés funkciója durva stílusbeli hibának fogja fel a szarvas (mn.) szót, amennyiben azt jelzıértékben egy fınév elé írjuk (pl: szarvas bőn), de például a szarvasfő növénynév stílustalanságára is felhívja jóindulatúan figyelmünket, eme rövid üzenettel: Ilyen szót nem illik papírra (képernyıre) vetni! Felhasznált irodalom: CzF. = Czuczor Gergely Fogarasi János A magyar nyelv szótára I-VI. Pest ÉKSz. = Juhász József Szıke István O. Nagy Gábor Magyar értelmezı kéziszótár, Budapest I-II. EWUng. = Benkı Loránd (fıszerk) Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen I-IV. Budapest FNESz. = Kiss Lajos (szerk.) Földrajzi nevek etimológiai szótára, Budapest MSzFE. = Lakó György (fıszerk.) A magyar szókészlet finnugor elemei I-IV. Budapest RMCsSz. = Kázmér Miklós (szerk.) Régi Magyar Családnevek Szótára, Budapest SzófSz. = Bárczi Géza (szerk.) Magyar szófejtı szótár, Budapest TESz. = Benkı Loránd (fıszerk.) A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I-IV. Budapest Éder Zoltán1999. Túl a Duna-tájon, Budapest Gyapay Gábor Megyer Szabolcs Ritoók Zsigmond Ki mondta? Miért mondta?, Budapest Kugler Nóra Tolcsvai Nagy Gábor Nyelvi fogalmak kisszótára, Budapest

Azért szarvas meg farkas, mert régen, a sámánok idején ezek mind szent állatok voltak. Nem volt szabad csak úgy kimondani az igazi nevüket.

Ezért, ha az emberek ezekről az állatokról beszéltek, körül kellett írniuk őket.

Ez valahogy így nézhetett ki: "Képzeld, ma reggel láttam, ahogy egy nagy, szétágazó szarvas, barna állatot levadászott egy csapat szürke, fogas, hosszú farkas fenevad"

Elég kacifántos, ugye? Az emberek hamar elkezdték minél rövidebb jelzőkkel illetni őket, és ez az új név került be a köztudatba.