Hogy is működnek ezek a párzási harc kapcsán?

Életmódot, állatfajokat tekintve ez ennél jóval bonyolultabb, nincs rá "egy törvény" hogy minden csapatban elő állatnál így vagy úgy működik.

Szóval beszéljünk általánosságban.

A rendszer úgy néz ki, hogy van egy alapvető hierarchia, ami folyamatosan alakul az egyedek között, ez alapján dől el, hogy kinek jut a dúsabb legelő például. Ha valaki unja a helyét összeverekedhet a felette állóval, de alapvetően erre nem kerül sor, mert az erőviszonyok adottak, ritkán torkollik tényleges verekedésbe a rangsorkérdés. (Legtöbbször testbeszéddel, más kommunikációval rendeződik a dolog, a nagyobb kutya helyreteszi a kisebbet, mert mindkét állatnak nagy energiába kerülne a harc.)

Párzáskor azért jóval nagyobb a tét, az örökítésről szól a dolog, ami annyira fontos, hogy sok hím ilyenkor lefogy, mert minden erejét ebbe fekteti.

Alapvetően minden állatban van egy "önzőség", ami később altruizmusként is felfogható. Röviden: az ÉN génem öröklődjön (ezért vannak olyan fajok, ahol a nőstények között is harc folyik a vemhesülesert), az ÉN utódaim maradjanak fent (ez az altruizmus, utódgondozásos rész). Ezért verekednek, aki nem tudja örökíteni a génjeit, az egyenlő a sikertelenséggel.

A szelekció arra megy, hogy ki a legerősebb, legratermettebb, értelemszerűen annak a génjeit kell továbbvinni.

A diverzitás lecsökkenése csak a szigetpopulációkra jellemző, ahol nincs átjárás a csordák között, a harc pedig pont erre jó, hogy idegen, új hímek is átvehetik a csordában élő anyákat. Közben a legyőzött, vagy sikertelen hímek elhagyják a csoportot és új után kutatnak addig, amíg le nem tudják győzni az ottani "alfa-himet".

Tulajdonképpen ez az egyik legjobb módja a fajon belüli diverzitás megtartásának, hogy a hímek folyamatos vándorlásra kényszerítik. Pont akkor lenne homogenizálódás, ha adott populációban mindig ugyanazok a hímek és nőstények szaporodnának egymással, max X évi forgatással.

Ne feledjük, hogy a nőstények között nagy a diverzitás, ők csak 1-2 utódot tudnak létrehozni egy időszakban, míg egy hímen akár 10-20 borjú/csikó is múlik.

Ettől eltekintve igen, vannak olyan egyedek, akik a harc kimenetelétől eltekintve mégis beprobalkoznak. Általában a nőstények nem is engedik őket magukra, vagy maga az alfa akadályozza meg a párosodást, ha még időben odaér.

Ja, és a körmérkőzések nincsenek feljegyezve, mindenki bunyózik akivel csak akar, de általánosságban az omegák sosem kezdenek ki az alfákkal, azzal inkább csak a béták, gammák próbálkoznak - már ha így érthető mit akarok mondani.

Ezért van az, hogy a legtöbb ivarérett fiatal egyedet el is kergeti a csorda, hiszen még közel sincs azon a szinten, ahol lenne értelme kihivnia a főnököt. A többit lásd az előző válaszomban.