Egy jaguárt/leopárdot lehet-e egy emberhez hozzá nevelni úgy, hogy ne támadjon rá?

A titka,hogy mindig legyen jóllakott.

9 Kutyáknál is előfordul hogy bekattannak. Igaz sokkal ritkábban fordul elő, és főleg a nagytestű kutyáknál lehet életveszélyes, hiába vannak háziasítva több ezer éve.

Na akkor gondolj el egy vadállatot.

#12 Persze a kutya is bekattanhat, az ember is néha robban. De normál esetben, ha mondjuk véletlen rálépsz egy kutya farkára, felvonyít és arrébb megy (persze vannak kivételek). Ha te egy vadállat farkára rátaposol, akár véletlen, akkor az nem arrébb megy, hanem egyből kap a lábad után, megtámad téged. De nem is kell rálépni a farkára, elég ha rossz helyen érsz hozzá, vagy akaratlanul valamivel fájdalmat okoz, esetleg valamivel sikerül kivívnod a nemtetszését, ő megfogja védeni magát. A kutya normál esetben azért nem ugrik neki az embernek, ha ilyen történik ott valami gond van.

Próbáld ki. De aztán ne gyere ide sírni, hogy hiányzik pár ujjad vagy le van tépve a fél arcod.

Én nem egy pár hetes nevelésre gondoltam. Remélem a kérdező sem. Egész kiskorától kell nevelni, tanítani, és úgymond megharcolni vele, hogy téged tartson falkavezérnek. Mint látható a videón is, lehetséges úgy nevelni, hogy ne támadjon rád, de nem minden esetben.

Úgy látom senkinek nem jutott eszébe a kutyafélék és macskafélék közötti alapvetö különbség, hogy míg a kutyafélék alapvetöen falkában élnek, és emiatt hatékonyan lehet náluk alkalmazni a falkavezér módszert, addig a macskafélék alapvetöen magányosan élnek. Természetesen vannak kivételek, mint az oroszlánok. A macskafélék sokkal önfejübb állatok, tehát a kérdést megválaszolva egy jaguárt vagy leopárdot nem lehet ugyanúgy benevelni mint egy kutyát. Ha jobban belegondoltok egy házi macskával sem lehet nagyon mit kezdeni, azt csinál amihez éppen kedve van, nem lehet extra dolgokat tanítani neki mint pl. egy vadászkutyának. Hozzá lehet a macskaféléket is szoktatni az emberhez, hogy ne támadjon meg alapból, de mint fentebb már írták mások simán odakap ha nem tetszik neki valami, macskáknál nincs falkavezér.

A nagymacskak kozul az oroszlanokat a legkonnyebb emberhez szoktatni, illetve cirkuszban idomitani, mivel ezek eredendoen falkaallatok. A maganyos tigriseket mar nehezebb, a leopardok es a jaguarok pedig meg a tigrisnel is nehezebb esetnek szamitanak. A leopard azert, mert osztonosen jobban fel az embertol, mint a tigris vagy az oroszlan, es ha nincs modjaban menekulni, akkor reflexszeruen es villamgyorsan tamad, ahelyett, hogy bloffel, fenyegetozessel probalkozna. A jaguar pedig azert, mert a termeszetben kifejezetten keruli az embert, sokkal inkabb elhuzodik a telepulesek kozelebol, mint a tigris vagy a leopard, es ezert kulonosen stresszeli a fogsag, ahol allandoan emberkozelben kell elnie. Voltak peldak ra, hogy valaki sok turelemmel es hozzaertessel annyira kezhez szoktatott egy kis koratol felnevelt leopardot, illetve jaguart, hogy az allat vele es nehany mas, jol ismert emberrel szemben valoban teljesen megbizhato volt, de ehhez oriasi hozzaertes es megfelelo kornyezet kell. Sokat elarul, hogy Joy Adamson, aki oroszlan-, gepard- es leopardkolykot is nevelt fel es sikeresen visszatelepitette oket a vadonba, azt irta, hogy Elzaban (a nosteny oroszlanban) es Pippaban (a gepardban) mindig teljesen meg tudott bizni, akkor is, ha betegseg miatt ingerlekenyek voltak, de Pennytol, a nosteny leopardtol egy kicsit mindig tartott, noha az is kedves es ragaszkodo volt.