Afrikában az állatok is négerek?

Elsőre jót nevettem ezen a kérdésen, de aztán komolyabban belegondolva van alapja a kérdésnek.

Persze, ha röviden kéne válaszolni, egy egyszerű "nem"-mel el lehetne intézni, de azért ez a téma ennél egy kicsit összetettebb.

A legtöbb fajnál idővel (értsd: több ezer, de inkább tíz-, százezer, vagy millió év... bár ritkán ennél történhet gyorsabban is) kialakulnak különböző változatok. Elsősorban a környezethez való alkalmazkodást elősegítendő. Az emberrel kapcsolatban az a nagy igazság - fáj is sok rasszistának -, hogy a sötét bőrszín volt az "eredeti", és az Afrikából elvándorolt népeknek nem csak hogy előnyt nem jelentett az a szín, de sok szempontból előnyösebb volt a világosabb bőrszín. Mondjuk északon, ahol azért az év elég jelentős részében hó van - pont akkor, amikor ehető növények nincsenek, tehát egyedül a vadászattal lehet élelmet szerezni -, komoly hátrányt jelentene egy sötét bőrszín. A világosabb jobban beleolvad a környezetébe, nehezebben veszi észre a zsákmányállat, így valószínűbb, hogy el tudja ejteni, mintha már kilométerekről ki lehetne szúrni, hogy ott van.

De még ennél is nyomósabb érv, hogy az embernek a D-vitaminhoz UV-fényre van szüksége, és a sötétebb bőr több UV-t szűr ki. Ez Afrikában nyilván nem gond, hiszen ott bőséges UV-fény jut a szervezetbe, sőt, pont azért volt eredendően sötét az ember bőre, hogy kiszűrje a feleslegesen sok UV-t. Csak ugye északabbra haladva jócskán kisebb az UV-sugárzás összmennyisége. Nyilvánvaló előnyösebb volt a világosabb bőr, Európában egészségesebbek voltak azok - és ezáltal valószínűbb, hogy nagyobb mennyiségben adták tovább a génjeiket -, akiknek a bőre több UV-t engedett át.

De ez csak egy lehetséges példa arra, hogy a környezet hogyan befolyásolja a külsőt. Az állatok többségénél az UV-fény ennyire nem meghatározó szempont. Egy szőrös állatnak UV szempontjából irreleváns, hogy milyen a szőre, azon úgysem megy át a napfény. A bőrszíne meg aztán végképp mindegy. De mondjuk nem mindegy a rejtőzködés szempontjából. De például a pingvinek is annak köszönhetik létrejöttüket, hogy a mai formájukban ismert pingvinek egyáltalán léteznek, hogy azon a környéken óriási előnyt jelentett a jókora zsírréteg. Ettől persze a röpképességüket elvesztették, de így is nagyságrendekkel nagyobb előny volt a hőszigetelő zsírpárna, mint a repülés képessége. Élnek a pingvinféléknek rokonai melegebb vidékeken is, méghozzá karcsú, röpképes madarak formájában. Náluk nem a bőrszín változott a környezet hatására, hanem a testalkat. (Oké, a példa egy kicsikét sántít, ugyanis itt külön fajokról van szó, és nem egy fajnak a különböző változatairól, de alapvetően hasonló folyamatok állnak a háttérben.)

Vagy például a hírhedt piranha halaknak is van teljesen szelíd, gyümölcsevő faja, ami úgy alakult ki, hogy egy csoportjuk húsban szegény, de gyümölcsben, és növényi részekben gazdag területen telepedett meg, és itt az jelentett előnyt, ha hús helyett növényi részeket (is) tudnak fogyasztani. Aztán évmilliók alatt külön fajjá alakultak. Ez esetben ugyebár a táplálék volt az, ami miatt módosult valamilyen tulajdonság.

Vagy hogy mást ne mondjak, bár nem Afrika, de: barnamedve, jegesmedve.

De nem akarom tovbb ragozni. :)

Olyan értelemben, mint az embereknél, nincs differenciálódás az afrikai és nem afrikai állatok között, de hasonló folyamatokat szerte az állatvilágban észre lehet venni.

Igazából majomfüggő, hogy milyen színű a bőre.

[link]

2wCEAAkGBxITEhUTExIVFhUWFxYVFxcWFRUVFRoVFRUWFxUVFRUYHSggGBolGxUVITEhJSorLi4uFx8zODMtNygtLisBCgoKDg0OGhAQGi0lHyUtLS0tLS0tLS0tLS0tLS0tLS0tLS0tLS0tLS0tLS0tLS0tLS0tLS0tLS0tLS0tLS0tLf

De általánosságban véve ha szőrös az állat, akkor nincs szükség pigmentekre, tehát fehér színűek az állatok bőre általánosságban, nem csak Afrikában.