Magyarországon kapható Afrikai Óriás Ezerlábú? És hogyan kell tartani. Kezdőknek ajánlott?

Ezerlábú vedlés közbenTerráriumi tartás:A kereskedelemben főleg trópusi területekről származó ezerlábúakkal találkozhatunk, melyek igényei általában igen hasonlóak, így a terráriumi tartás alatt ezen fajok igényeit foglalom össze. Általános tévhit, hogy mivel trópusi területről származnak, magas hőmérsékletet igényelnek. Általánosságban elmondható, hogy a fajok többsége olyan területeken él ahol a mikroklíma nyirkos és hűvös, így számukra az optimális hőmérséklet 21-23 fok közül mozog. Az ennél magasabb hőmérsékletet nem kedvelik, erre a terráriumuk elhelyezésekor mindenképpen ügyelnünk kell. Mivel fénykerülők, megvilágításra sincs különösebben szükségük. Tartásukhoz megfelelő lehet egy nagyobb méretű műanyag doboz épp úgy, mint egy igényes üveg terrárium. A terrárium talaja lehet tőzeg és virágföld keveréke, de véleményem szerint praktikusabb, ha aljzatnak korhadt falevelek (legjobb a tölgy és a bükk) darálékát használjuk, hiszen állataink takarmányának 99 %-át ez teszi ki.Korhadt leveleket az év bármely szakában gyűjthetünk. Tapasztalataim szerint a legkorhadtabbak ősszel lombhullás előtt gyűjthetők, melyek talán túlzottan lebomlottak már, így a nyár végi levélgyűjtést ajánlom. A leveleket többféle módszerrel darálhatjuk. Kis mennyiség esetén a legegyszerűbb egy konyhai darálót használni. A darálás azért fontos, mert így kényelmesebben tudják a darabokat elfogyasztani, mint darálás nélkül.Terráriumunkba korhadt levélen kívül, korhadt fadarabok is kerüljenek, melyek dekorációnak és tápláléknak is használhatóak. A darált szubsztrát mindig legyen nyirkos, annyira, mint a virágföld, amelyet frissen kinyitott zsákból veszünk elő. Ha a terráriumunk túlzottan jól szellőzik gondoskodnunk kell a párásításról. Gyakoriságátattól tegyük függővé, hogy milyen gyorsan szárad ki terráriumunk talaja. A talaj méretét tekintve legalább 5-10 centiméter vastagságú legyen. Készüljünk fel arra, hogy ha állatainknak megfelelő körülményeket biztosítunk, sajnos nem lesznek mindig szem előtt. Napközben főleg az alzatba ásva pihennek majd, és inkább éjszaka jönnek elő, hogy körbenézzenek a terráriumban. A szubsztrát amit használunk idővel el fog fogyni, állataink megeszik azt, és emésztésük eredményként kis bélsár golyókat halmoznak fel. Ha már nem látunk szubsztrátot, csak golyókat, akkor berakhatunk egy adag friss talajt. Belátható, hogy ez a berendezés elég szegényes ugyan, ámde teljes mértékben megfelel állatainknak. Ha nemcsak állataink alacsony igényeit, hanem saját esztétikai igényünket is ki szeretnénk elégíteni, helyezhetünk a terráriumba köveket, ágakat, mohákat, növényeket is. Az ezerlábúak nagy része ártalmatlan növényevő. Főleg rothadó növényi részeket fogyasztanak, és ezzel jelentősen hozzájárulnak az élőhelyükön a szerves anyagok lebontásához. Megkínálhatjuk őket különféle gyümölcsökkel is, de tapasztalataim szerint nem fogják annyira kedvelni, mint a levéldarát és a fakorhadékot. Vizestálat elhelyezhetünk a terráriumunkban, de megfelelő páratartalom esetén szükségtelen. Ha eltérő nemű egyedekkel rendelkezünk, és a tartási körülmények megfelelőek, akkor számíthatunk arra, hogy állataink szaporodni fognak. A kopulációt nem biztos, hogy észrevesszük, hiszen gyakran az éj leple alatt zajlik. Lényege az, hogy a hím egyed egy sperma csomagot juttat a nőstény egyed ivarnyílásába, mely a 3. szegmensen található. A peték lerakása rejtetten zajlik, ezért kiemelten fontos az, hogy a talajcsere folyamán ne dobjuk ki az elhasznált aljzatot, hiszen a bélsárgolyócskák között sok pete is lapulhat titkon, a peték ugyanis megszólalásig hasonlítanak egy –egy bélsárgolyóra. Tároljuk akár műanyag dobozban ezeket az eltávolított adagokat, és csak miután megbizonyosodtunk afelől, hogy nincsen közöttük frissen kelt állatok, dobjuk ki, körülbelül 1-2 hónappal később. Sok ezerlábú faj párosodás, illetve peterakás után elpusztul, míg mások igen sok, akár 10 évig is elélhetnek