Hogyan bábozódik be a hernyó?

Egy pókhálóhoz hasonló anyagot termel és azzal tekeri magát körbe.

A legismertebb ilyen anyag a valódi selyem, amit a selyemhernyó termel. Ezt fejtik le a bebábozódott hernyóról és használják fel textilkészítésre.

Amit az első ír, az csak a gubó (szakszóval kokon). Maga a báb nem a hernyó köré képződik, hanem benne.

Ugyebár, mivel a kitin nem nyúlik, a hernyók életük során többször is (általában 4) vedlenek, ami úgy néz ki, hogy új bőrt növesztenek a jelenlegi alatt és amikor "kész", a régit levedlik.

Bábozódáskor ugyanez történik. Előtte napokig nem esznek, a maradék ürüléket kieresztik, aztán keresnek egy megfelelő helyet (ami fajtól függően lehet föld alatt, földön, levelek közt, fakérgen, fűszálon stb.), ahol ha nappali lepkéről van szó, rögzítik magukat és csüngenek egy ideig, ha éjjeli, akkor csak elfekszenek (akár kokonban, akár nélküle). Amikor pedig eljön az idő és elkészül bennük a báb, a bőrük felhasad, ők pedig körkörös mozdulatokkal megszabadulnak tőle. A báb eleinte még érzékeny, puha, könnyen megsérül, pár óra alatt szárad meg teljesen (vagy nagyobb fajoknál még több).

Itt látható a folyamat 7:40 körül kezdődően:

https://www.youtube.com/watch?v=u2_CWGf85e8

Ha viszont a kokonra gondolsz, azt hernyóselyemnek nevezzük, amiből valóban a Bombyx mori selyme a legismertebb, de rengeteg más faj is sző kokont bábozódás előtt, többnyire éjjeliek. A kokon lehet puha, papírszerű, kőkemény, szőrökkel teleaggatott.. A célja lényegében a ragadozók és paraziták távoltartása illetve védelem a környezeti hatások és a kiszáradás ellen.