Mit tegyek nagyon félek? :S

szúnyog hálót minden ablakra! nálunk évente ha két pók van annak köszönhetően az is max csak valami kaszás féle :D

hát már elég régi a kérdés de azért leírom az én esetemet is szolgáljon tanulságul, ha nem javul a fóbia mielőbb pszichológus.én 11 éves korom óta rettegek a pókoktól. azt hittem majd kinövöm idővel. de csak rosszabb lett. ma már 25 vagyok és szerintem rövid időn belül a pszichiátrián kötök ki.14 éves koromban eljutottam odáig hogy nem a saját ágyamban aludni, székeket toltam össze és azon feküdtem a szoba közepén kislámpa mellett 5 évig amig nem mentem egyetemre, sajnos annyira fájt tőle az egész testem hogy szégyen nem szégyen olykor átmentem anyumhoz aludni...de ott sem tartott nyugalmam sokáig. képes voltam hajnalok hajnalán bekapcsolni a porszívót, közben taknyosa bőgni magam és sikoltozni minden méretű pók láttán. de leggyakrabban nem mertem kimenni a szobából mert féltem hogy addigra eltűnik és nem találom meg. kisebb pókokhoz 5 réteg zsepi 3 réteg papírtörlőbe csomagolva nagyobbakhoz könyv meg ami a kezem ügyébe kerül. miután elintéztem garantált hogy aznap nem alszom. és bár nem értem a kis mocsokhoz fertőtlenítővel 10 percig súrolom a kezem és még mindig bőgök és olyanokon jár az eszem hogy mi van ha már lepetézett és a kokonok ott vannak valahol holnap első dolgom felforgatni mindent és keresni. mert ahol egy pók van ott többnek is kell lennie. sokszor nappal aludtam.volt hogy annyira sírtam és nem tudtam leállni hogy már az ájulás kerülgetett.és akkor elköltöztünk. és ugy néz ki minden rendben lesz. egyetemen már egész jol voltam semmi pók tiszta happy.aztán már városban laktunk és már ujbol tudtam aludni az ágyamon és nem kellett hozzá fény sem ugyanakkor az érzékeim felerősödtek. egyszerűen megéreztem hova kell figyelni és rögtön megláttam akár az 1 mm es pókot vagy muslincát vagy bogarat és enm haboztam kinyírni.de ála nagybb pókok csak szökőévente egyszer fordultak elő. de akkor jobban kiborultam mint eddig valaha...de már sokat javult az állapotom nem beszélve a hátamról. és itt jön a bibi....sajnos a szüleimmel kell laknom mert nincs pénzem különköltözni, de ujból vidékre költözünk, mert igy hozta az élet és nincs mit tenni.ismerem magam .itt elkénylemesedtem. nem vagyok elég edzett hogy ujból elviseljem azt az életet.már tudtam higy milyen most és milyen volt akkor...most is sírok ahogy ezt írom. már a gondolat hogy ugy kell élnem inkább választanám a halált.ez beteges de amugy is borderline vagyok szoval nem könnyű.én azt mondom még időben megelőzés.rovartírtó, szúnyogháló. gyakori takarítás. minél kevesebb berebdezés bútor ahol el tudnak bújni. világos falak hogy könnyen észrevehetőek legyenek a 8lábúak.ritka növényzet az udvaron.és végül de nem utolso sorban egy jó pszichológus. bocs hogy hosszu voltam.de ki kellett magabol írnom