Milyen papagájt válasszak?

Az egyedültartás

A papagájok tartásában az egyik legnagyobb hiba az egyedültartás. Most nyílván sokan kérdezik, hogy miért?

Talán nézzük meg előszöris, hogy a papagájok normális esetben a természetben hogyan is élnek! Néhány faj kivételével a papagájok roppant szociális lények, és a természetben is mindig minimum párban vannak, sőt vannak fajok, melyek több száz fős csapatokban élnek, ilyenek a hullámospapagájok, a kakaduk, a jákópapagájok, sőt egyes arák is! A párok mindent közösen csinálnak, segítik egymást, és sosem hagyják egymást egyedül, mindig, a nap 24 órájában együtt vannak. A páron belüli szociális viselkedés roppant intenzív, a madarak egymást tollásszák, egymást etetik, együtt keresik a táplálékot, együtt alszanak, mindent együtt csinálnak és szinkronmozgás figyelhető meg közöttük. A papagájok többségére jellemző az erős monogámia, ők egy életre választanak partnert, akivel felnevelik fiókáikat és akivel tényleg boldogok!

Sajnos sokan úgy vélik, hogy attól, hogy ezek a madarak fogságban születtek, és esetenként kézzelneveltek, nincsenek hasonló igényei, hiszen az ember a partner... Pedig attól még papagájok maradnak, a lényük döntően nem változik meg, ugyanúgy roppant szociálisak maradnak, és szükségük van egy fajbeli ellenkező nemű partnerre! A papagájok minimum párban tartása roppant fontos a szociális életükhöz, a boldogságukhoz, egészségükhöz! Egy ilyen szociális madár egyedül tartása hosszú távon nagyon komoly problémákat okoz!

Akkor miért várod el tőlük, hogy intelligens és roppant szociális állatok létére egyedül éljenek?

Hiszen Te sem szeretsz egyedül lenni!

A legyakrabban elhangzó tévhítek:

„a papagájok csak egyedül szelídülnek meg”

Nem, a papagájok rendszerint helyes gondoskodás során megszelídülnek párban, ill. kisebb csapatokban is! Ehhez nem kell semmilyen trükk, mint a kézzelnevelés vagy az egyedültartás! Számtalan példát ismerek, mikor a papagájok nem kézzelneveltek, és emellett még párban is élnek, és mégis szelídek! A szelídség nem attól függ, hogy egy madár hogyan nevelődött fel és hogyan van tartva, hanem attól, hogy a gazda mennyire veszi a fáradságot, hogy egy vadállatot megszelídítsen!

„a párban tartott papagájok nem foglalkoznak az emberrel”

Már hogyan ne foglalkoznának az emberrel? Attól, hogy a madarak párban vannak tartva, még úgyanúgy ragaszkodnak az emberi társasághoz, szeretik, ha vakargatják őket, ha játszanak velük és ha mindenben részt vehetnek ők is, hiszen szociális és intelligens lények!

"a párban tartott madár nem tanul meg beszélni"

A papagájok közül nem minden faj képes hangutánzásra, és amelyik képes, az párban is képes lesz rá! Emellett ez a madárnak ne legyen kényszer, hiszen ők elvileg kisebb IQ-val rendelkeznek, mint mi...

"Két papagáj hangosabb és több koszt csinál, mint egy"

Nem igaz, sőt! Egy papagáj sokkal hangosabb tud lenni, mint kettő, hiszen ő a párját hívja és emiatt sokszor hangos, fülsértő, monoton és idegörlő kiáltásokat hallatt! Kosz terén sem okoznak több gondot!

"Ha a papagáj már megtanult beszélni, és már szelíd, akkor egy társ vásárlásával a madár elvadult és soha többé nem szólal meg!"

Sajnos ez gyakori tévhit, amitől a gazdák többsége fél! Én viszont nem egy esetet ismerek, amikor a papagáj a vásárlás után ugyanúgy duruzsolt, ugyanolyan szelíd maradt stb.

"Nem szereti a másik madarat, bántja."

Sajnos személyiségtorzult madaraknál előfordul, hogy a partnert nem fogadják el rögtön. A reszocializálását ésszel és türelemmel kell végezni, különben tényleg bajok lehetnek!

Emellett sajnos vannak emberek, akik mindenképp egy madarat akarnak tartani, hiszen nekik a fontos, hogy a madár egy olyan kiskedvenc legyen, amelyik ragaszkodik hozzá, és az ember őnző módon nem akar osztózkodni! Mondhatjuk úgy is, hogy a baj forrása az emberi őnzőség, hiszen azáltal, hogy a papagájt egyedül tartja, legkésőbb ivaréréskor nagy problémák jelentkeznek! Ilyenkor persze mindig vannak, akik annak ellenére, hogy tudják, hogy ő maguk a baj oka, nem vallják be maguknak, és inkább lecserélik az állatot egy másikra... és így keletkeznek a vándorpokálok, hiszen az a másik madár úgyanúgy fog reagálni ivaréréskor, mint az ezelőtti, és úgyanúgy fog kikötni. És ez a sor sajnos addig fog menni, míg a gazda hajlandó lesz végre a madár igazi igényeit kielégíteni, és nem csak az ő saját igényeire gondolni!

Egyébként ezen igények szerint a hullámos papagájt javaslom, de párban.

Lassan 20 éve tenyésztek papagájokat, és NINCS olyan papagáj amit egyedül lehet tartani. Aki a "hosszú" szöveget írta azzal teljesen egyetértek. Ha nincs rá elég pénzed, akkor ne vegyél papagájt, mert rengeteg felelőséggel jár. Valamit nagyon mozgékonyak, felejtsd el a kereskedésben kapható kalitkákat, az a jó ha te készítesz körülbelül egy 2 köbméteres helyet (1*1méter alapterület, 2m magas) amiben elhelyezhetsz különféle ülőrudakat, hintát, játékokat.

A kis kalitka, az egyedültartás mind régi tévhit, ami tévesen épült be a köztudatba, és köszönhető azoknak az embereknek is akik csak a pénzt látják a madarakban, és azt mondják amit a vevő hallani akar. Nyilván nem mindenki engedheti meg magának ezt a hobbit.

5000Ftból vehetsz egy pár nimfát vagy kecskepapagájt, hullámost, törpepapagájokat.