A galambok milyen betegségeket terjeszthetnek?
2. A madárürülék káros, hiszen mintegy hatvan fajta fertőző betegség terjedése hozható kapcsolatba a madarakkal illetve ürülékükkel. Ezek közül a következők a legveszélyesebbek:
- Histoplasmosis, egyfajta gombás betegség, mely az elszáradt ürüléken elszaporodó gombáknak köszönhetően súlyos légzőszervi megbetegedéshez, esetenként halálhoz vezet.
- Dermaphytosis, a galambok által terjesztett gombás fertőzés, mely a száj környékén lévő bőrfelületet, a légzőszerveket,a beleket, a húgycsövet és a női nemi szervet támadja, és rendszerint viszketést, fájdalmat és nedvedzést okoz.
- Cryptococosis, melyet a galambok és a seregélyek emésztőrendszerében található gombák okoznak. A betegség gyakran légzőszervi megbetegedéssel kezdődik, majd átterjedhet az idegrendszerre is. Mivel a padlások, a templomok, az iskolák környéke, az irodaházak, a lerakatok, a malmok és egyéb ipari létesítmények a madarak kedvelt költőhelyei, így a megbetegedést okozó gombák ezen helyeken is megtalálhatók.
- Vírusos agyhártyagyulladás, az idegrendszer gyulladásos megbetegedése, melynek általános tünetei: álmosság, fejfájás és láz, eredményezhet bénulást vagy kómát is. A betegség az összes korcsoportot támadja, de különösen veszélyes a hatvan évnél idősebbek számára. A vírus terjesztéséért azok a szúnyogok felelősek, melyek a B vírussal fertőzött galambokkal, fecskékkel, pintyekkel érintkeztek.
- Szalmonella fertőzés, az ételmérgezés egy fajtája, mely fecskéktől, galamboktól és seregélyektől eredeztethető. A baktérium megtalálható a madárürülékben, mely elszáradva, por formájában bekerülhet a szellőzőrendszerbe, így az otthonokba, az éttermekbe illetve az élelmiszerfeldolgozó üzemekben megfertőzheti az élelmiszereket.
Amellett, hogy a madarak ezen betegségek közvetlen hordozói, több mint 50 felé élősködővel érintkeznek rendszeresen. Ezen élősködők mintegy kétharmada veszélyes lehet az emberekre és a tenyésztett állatokra, valamint jelentős kártevők.
A madárürülék jelentős kiadások forrása. A madárpiszok eltávolítására szánt idő és költség soha nem térül meg.
3. A madarak összepiszkítják a padlót, a homlokzatot, illetve a különféle eszközöket, károsítva ezzel a gépeket és berendezéseket. Mivel a madarak előszeretettel lakmároznak a hulladékokon, a későbbiekben megfertőzhetik a terményeket, illetve az élelmiszereket. A madarak veszélyeztetik a légi közlekedést, valamint savas ürülékükkel rongálják a parkoló autók fényezését.
A madarak jelenléte környezetünkben gyakran zavaró, riasztásukat különféle humánus módszerekkel biztosítjuk.
A módszerek nagy része arra alapoz, hogy olyan környezetet hozzon létre, mely a madarak számára barátságtalan, így azok elhagyják az érintett területeket.
Nem tudom, hogy ez a kérdés még él, de azért írok, hogy hátha fontos vkinek.
Én már régóta galambászkodok, ezért az állományom egészsége érdekében ismernem kell a galambok betegségeit. Tudásom szerint 3 okozhat megbetegedést az emberben:
1. A baromfi pestis (Newcastle , paramyxovírus) a galambok súlyos betegsége amely enyhe megfázást okoz az embereknek, de Magyarországon a városi galambok körében ritka, mert nem élnek olyan sűrűn, de Moszkvában télen sok megbetegedés van a tél miatt.
2. Papagájkór egy törzsét hordozhatják a galambok, de csak nagyon ritkán. Az emberben lázas influenzaszerű tüneteket okoz(hat), de akár súlyos is lehet, kórházba is kerülhet vele az ember.
3. A madárinfluenza egy veszélyes betegség, minden madár hordozhatja, de csak akkor, ha érintkezésbe kerülnek vizimadarakkal, mert azok az eredeti hordozói. Súlyos betegség!
Az ürülékükben is vannak betegségek, de melyik élőlény sz@rjában nincs (bocs)? Azok a kisgyerekek, akik kutya, macska ürülékkel érintkezdtek, bekapták, megették a homokozókban, (ugye a kicsik szeretik a szájukba venni a dolgokat) azoknak súlyos betegségük lett, mi pedig ha kimegyünk az utcára ahol szinte minden sarokban galamb sz@r van, nem kapunk el semmi olyan betegséget sem, és a gyerekek se, mivel az ürülékük száraz és senki sem akarja felkaparni, így nem jut por formájában a levegőbe, ráadásul nem is akarnak és nem is sz@rnak homokozókba, ahol a gyermekek esetleg kapcsolatba kerülhetnének vele +nagy tévhit az, hogy a levegőben is ürítenek, max repülés előtt. És nem is koszos állatok, szeretnek fürdeni, tollászkodni. "A repülő patkány" gúnynév is egy hülyeség, mert nem az ő hibájuk, hogy az emberek teledobálják szeméttel a városaikat ahol a galamboknak élniük kell, mert nem tudnak máshol, + a galambok nem terjesztettek el olyan betegségeket mint pl: a pestis ami milliókat ölt meg és kiirtotta a középkori lakosság 1/3-át vagy felét, szóval az összehasonlítás nagyon téves. Annyira, hogy nem is tudjuk, de a kutyák, macskák, akiket a házunkba beengedünk, több, veszélyesebb betegséget terjesztenek. Ezek a háziállatok, vagy bármelyik emlős, sokkal kevésbé tiszta, mint bármelyik madár. (Bocs, nem utálom ezeket az állatokat, a testvéremnek kutyája is van, de hát ez az igazság)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
A galambok által terjesztett betegségek valós kockázatának felméréséhez érdemes lehet statisztikákat is megnézni, mivel az, hogy "akár súlyos fertőzést/halált is okozhat", nagyon sok betegségre igaz.
Tehát ebből még nem derül ki, hogy valójában mennyire veszélyes.
Az amerikai CDC oldalán a histoplasmosisról a következő található: "Mennyire gyakori a hisztoplazmózis?
Az Egyesült Államokban a becslések szerint az Ohio és Mississippi folyó völgyét körülvevő területeken élő emberek 60-90%-a (ahol a Histoplasma gyakori a környezetben) élete során valamikor ki volt téve a gombának. Egy tanulmány szerint a hisztoplazmózis előfordulási gyakorisága 65 éves és idősebb felnőtteknél az Egyesült Államokban 3,4 eset/100 000 lakosság. Az arány a Közép-Nyugaton volt a legmagasabb, becslések szerint 6,1 eset/100 000 lakos. 12 államban, ahol 2011 és 2014 között rendelkezésre álltak hisztoplazmózis megfigyelési adatok, az államspecifikus éves incidencia 0-4,3 eset/100 000 lakos, az átlagos megyei szintű incidencia pedig 0-39 eset/100 000 lakos.
Világszerte a hisztoplazmózis a leggyakoribb a HIV/AIDS-fertőzöttek vagy más okból legyengült immunrendszerű emberek körében."
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!