A hullámos papagáj idomítható? És ha igen, mit lehet neki adni jutalomfalat gyanánt?

Lehet csak nehezen és nagyon sok időbe is telhet. Nekem nimfám van tud három trükköt és sajna megtanulta a kocsi riasztójának a hangját. Nagyon kíváncsi és ez álltal egész könnyű volt betanítani.Azt a madarat akit nem érdekel semmi annak nem túl sok esélye van rá.

Adhatsz neki szotyit pl.

Igen, idomíthatóak.

Én fürtös kölessel jutalmazom őket, ha jó dolgot tesznek. Szotyit ne adj neki. Az egyik papagáj nálam odavan a sajtért, ha tehetném azzal jutalmaznám, de ezt nem lehet nekik gyakran adni, így marad a köles.

Türelemmel bármilyen egyszerűbb feladatra megtaníthatóak. Én főleg logikai játékokat szoktam nekik adni. Az egyik pedig beszélni is megtanult.

Hány madárkád van, Kedves Előttem Szóló?

Biztos rengeteget foglalkozol velük, ha nem magányos madárka is megtanult nálad beszélni.

Milyen sajtot adsz a kis sajtimádónak?

Én ezt még sose mertem próbálni, mert félek az esetleges tartósító szerektől. (A magam számára előre csomagolt, szeletelt sajtokat szoktam venni.)

Hálás lennék, ha egészen pontos választ adnál, a sajt és a gyártó nevével, hogy biztosan tudjam, mi az, ami nem árt. Előre is köszönöm.

Szotyit én sem adnék hullámos papagájnak - bár egyszer kaptam ajándékba egy lengyel gyártmányú magkeveréket, és abban igenis volt szotyola. (Megették a galambocskák, nem mertem a picinyeimnek adni.) Lehet, hogy a lengyel hullámoskák tudnak mit kezdeni a szotyival, de a mieink szerintem nem, mert nem tanulták meg az apukájuktól, hogy azt hogyan kell felbontani.

Az enyémeknek egyik kedvenc magkeverékük a PRESTIGE alapelesége: abban van sáfrányos szeklice is, sok minden más mellett. Ez fazonra ugyanolyan, mint a szotyi, csak valamivel kisebb és fehér. SOHA, egyik madárkám se nyúlt még hozzá egyetlen szemhez sem. Nyilván nem tudják, mit kell vele csinálni. Úgyhogy a szotyi sem lenne jó jutalomfalat, én is azt mondom.

Két hím papagájom van, kedves harmadik. :) Az egyik egy éves lett nem régen, a másik egy hónappal fiatalabb.

Teljesen más természetűek, így máshogy is kell velük foglalkozni. :) Szotyi (az idősebbik) szeleburdibb, bohókásabb, így ő két hét alatt megtanult kézre ülni, imád velem puszilkodni, állandóan szerelmet vall, hiszen a szeretlek, szia a kedvence mondata. :) Amúgy úgy tanulta el, hogy párommal beszéltem telefonon és ezt a búcsúzást hallotta legtöbbször. Eleinte nehéz volt kivenni, majd végül teljesen megtanulta. Azóta rengeteg új szóval gyarapodott a repertoár. :) Mogyi (második kismadaram) jóval higgadtabb, ő csak akkor ül a kezemre, ha Ő úgy szeretné, vele csak finoman pusziszkodunk.

Sajtból sima Spar-os trappista sajtot adok, amit frissen vettem. Ilyen háromszög alakú darabokban lehet kapni. Mindig megszagolom, alaposan megvizsgálom, hogy nincs e rajta penésznek az apró jele sem. Egy negyed körömnyi darabot adok kettejüknek. Minden ilyesmi ételt a kezemből kapnak (gyümölcsök, zöldségek, tojás, sajt, fürtös köles). Így tudják, hogy a kezem bizony nem csúnya rossz dolog és sokkal jobb így falatozni. Általában az új ételektől még félnek. Pl. nyáron amikor a görögdinnye kóstolásán volt a sor, előbb megmutattam nekik, hogy bizony milyen jóízűen lakmározok belőle. Túl kíváncsiak, így ők is megkóstolják, aztán rájönnek, hogy milyen finom. :)

Magkeverékből Versele-Laga márkájút adok nekik mindig, az egyik sima, a másik premium gyümölcsös, plusz egy noname fürtös köleses keveréket. Mindig összekeverem ezt a három fajtát. Nagyon szeretik.

Szotyit azért nem szabad nekik adni, mert túl olajos. Könnyen elhízáshoz vezet.

Amúgy hiszed vagy sem, kedves utánam/előttem szóló, nincs velük egetrengető idő aktívan foglalkozva. Sajnos egyetem és munka mellett általában sötétedés után érek haza, így az esti órák a mieink. Beszélgetek velük, térülök, fordulok, mindig van hozzájuk szólva. Ha itthon vagyok, a kalitka nyitva van, így bármikor ki-be mászkálhatnak, egyedül takarodó idején kell bemenniük, hogy elkezdjék a lefekvéshez készülésüket. A kalitka az íróasztalon van, én mellettük szoktam általában használni a laptopom. Kijönnek, szaladgálnak az asztalon, felmásznak a kalitka tetejére, onnan át a polcra, onnan figyelnek és közben ledobálnak pár kis dolgot, hogy utána élvezettel nézzék, ahogy visszaadom nekik. A legjobb móka, ha az asztalról is lerepül és én hajolhatok utána. Minden az ő játszóterük. Folyamatosan szóval tartanak, én pedig a térdemre ültetem őket és beszélgetünk, puszilkodunk. Vagy egyszerűen csak énekelnek, miközben én pötyögök. Nem az aktív foglalkozás kell nekik főleg, hanem csak a fizikai jelenlét. Mert hiába süt a nap, ha egyedül vannak csak egymással elcsipognak, de főleg pihennek. Ha én is ott vagyok, akkor mehet a játék.

[link]

Ez egy nagyon hasznos oldal, van külön füle a kiegészítő kajáknak, számomra sok külföldi oldalon való böngészés után is ez a legkorrektebb. :)

Köszönöm a részletes választ, Kedves Szotyi-Mogyi Gazdi. :-))

Küldtem neked privát üzenetet.