Honnan tudhatom biztosan?

Most múlik pontosan,

Engedem hadd menjen,

szaladjon kifelé belőlem

gondoltam egyetlen.

Nem vagy itt jó helyen,

nem vagy való nekem.

Villámlik mennydörög,

ez tényleg szerelem.

Látom, hogy elsuhan

felettem egy madár,

tátongó szívében szögesdrót,

csőrében szalmaszál.

Magamat ringatom,

míg ő landol egy almafán,

az Isten kertjében

almabort inhalál.

Vágtatnék tovább veled az éjben

az álmok foltos indián lován.

Egy táltos szív remeg a konyhakésben,

talpam alatt sár és ingovány.

Azóta szüntelen

őt látom mindenhol.

Meredten nézek a távolba,

otthonom kőpokol.

Szilánkos mennyország,

folyékony torz tükör.

Szentjánosbogarak

fényében tündököl.

Egy indián lidérc kísért itt bennem.

Szemhéjain rozsdás szemfedő.

A tükrökön túl, fenn a fellegekben

furulyáját elejti egy angyalszárnyú kígyóbűvölő.