Ha egy madár rászáll a villanypóznára vagy bármilyen magas feszültségű vezetékre akkor miért nem rázza meg az áram?

A fizika tanarodnak igaza van...a valasz egyszeru...Ugyanazon potencialon levo targy/eloleny/stb nem fog aramutest szenvedni....Ahhoz hogy ez bekovetkezzen kulombozo potencialon kell hogy erintekkzezzen a targy/eloleny/stb

Pelda

: ha a csavarhuzot bedugod a 220v os csatlakozoban magaban nem fogja kiutni a biztositekot, ha viszont egy gorbitett szeget tolsz be akkor a biztositek egy latvanyos mozdulattal le fog csapodni.

Nem érdekel a sok sületlenség amit előttem írtak!

Ahhoz, hogy megrázzon bárkit (madarat, embert) a vezetékben lévő váltakozó feszültség (mert áram az akkor lesz ha van fogyasztó!) az kell, hogy a feszültség alatt lévő vezetéken kívül egy földelt vezetékhez vagy másik fázis vezetékéhez érjen.

Akkor lesz ugyanis zárt az áramkőr!

Fázisok között gyök kettővel szorzott alapfeszültség van a 120 °-os fáziseltolódás miatt, ezért lesz a 230 voltból kettő fázis között 400 volt.

A 14-eshez: A gyök2 az a maximális feszültség. A 230 szor gyök 2 az csak 325, ez a 230 voltos effektív feszültségű színusz hullám maximuma (amplitudója). A 400 az ebből jön ki:

sqrt(4*230*230*(1+cos(180+120)))/sqrt(2), ez pontosabban 398, ez szintén effektív érték, a csúcsérték ugyan ez a képlet, csak a gyök2-es osztás nélkül a végén.

A madaras kérdés magyarázata: azért nem rázza meg a madarat az áram, mert nem folyik áram a madár testén keresztül. Amíg csak egyetlen vezetékkel érintkezik annak két közeli pontján (ahol azonos a potenciál) és minden mástól el van szigetelve, addig nem is fogja megrázni.

Egyszerűbben leírva a fázisok közötti effektív feszültség képletét: sqrt(4*230*230*(1-cos(120)))/sqrt(2)

Az előbb nem írtam, de gondolom mindenki tudja, hogy az sqrt az a gyökvonást jelöli.

Amit az első hozzászóló által közzétett képen láthatunk (a szerencsétlenül járt gólya) valószínűleg azért következhetett be, mert a madár a hosszú szárnyaival és lábaival nagyon közel lehetett a fázisvezetékhez és a leföldelt tartóoszlophoz. Ezek a magasfeszültségű távvezetékek akár 400 kilovoltos feszültségűek is lehetnek. Azt pedig fizikából tudni lehet, hogy 1 milliméter távolságból már 2 kilovolt feszültség is átüthet. 400 kilovoltnál ez tehát 200 milliméter, vagyis csupán 20 centi távolságból halálos áramütést lehet szenvedni. Meg sem kell érinteni a vezetéket! Ez egyébként bármire igaz, ami ilyen távolságra megközelíti a vezetéket. Legyen az ember, állat, madár, papírsárkány, vagy repülőgép, helikopter, minden, és mindenki veszélyben van. A szerencsétlenül járt gólya maradványait is csak a vezeték áramtalanítása után lehet eltávolítani, mert még a villanyszerelőre is veszélyes. (A fizikai törvények sajnos még rájuk is vonatkoznak)

Az átütési feszültség pedig száraz levegőre érvényes. Nedves levegőben még nagyobb távolságból megrázhat az áram.

A távvezetékek egyébként egyáltalán nincsenek semmilyen szigetelőréteggel ellátva. Mostanában terjedt el, hogy a lakossági 230/400 voltos vezetékhálózatot lecserélik szigetelt vezetékekre, de régebben nem volt jellemző a vezetékek szigetelése. Csak az oszlopokon volt egy porcelán szigetelés, ami a vezeték feszítése, és a földelt oszloptól való elszigetelése miatt volt szükséges.

És még egyszerűbben gyök hárommal kell szorozni a fázisfeszültséget, hogy a vonalit megkapjuk, mert a fél feszültségre kapunk derékszögű háromszöget, és ott a szögfüggvény értéke gyök három per kettő.

A madár meg kisfeszültségen általában nem kap áramütést, mert a tolla, stb nem jó vezető, középfeszültségen és nagyfeszültségen akkor nem rázódik meg, ha nem hidal át eltérő potenciálokat, nagyobb nagyfeszültségen meg a vezetékre sem ül rá, mert a csőrénél koronakisülés indul, és azt nem szereti. Akármit is mondott a tanár. :)