Kiengedtem a 4 hullámos papagájomat repülni. Kicsit bénáznak, normális?

Szia, Újdonsült Gazdi!

Ne aggódj: teljesen normális, hogy a madárkáid ügyetlenkednek az első kirepülések alkalmával. Igaza van annak az előttem szólónak, aki lebeszél a szárnytollak megvágásáról. Eszedbe ne jusson!

Gyönyörűen meg fognak tanulni repülni a madárkáid! Hogy mennyi idő alatt, az egyedfüggő: első két madárkám két-három hónapos korában tanulta a röpködést, nekik hetekbe telt, míg sikerült oda repülniük, ahova szerettek volna. (A hímecskének kicsit hamarabb ment.) Jelenlegi új madárkám (tojó) körülbelül hét hónaposan próbálkozott először: második alkalommal már nem ütközött semminek, harmadszorra simán oda érkezett, ahova indult. Igaz, neki közel hatéves tanítómestere van, a megözvegyült hímecském személyében.

Javaslom, hogy készíts valamiféle "leszállópályát" a madárkáidnak: stabil, hatalmas vázában (nálam ez műanyag papírkosár) tegyél föl nekik faágakat a szekrény(ek) tetejére! Meglátod, imádni fognak az ágaikon ücsörögni! Koptatják a karmocskáikat és a csőröcskéjüket, plusz rágcsálják is az ágakat, és ez által vitaminokat, nyomelemeket szívnak magukba. Vigyázz: az ágak nagy része mérgező! Fűzfát biztosan tehetsz alájuk (akár csavart, akár szomorú), továbbá gyümölcsfa ágakat is, a csonthéjasok kivételével. Alma és körte biztosan jó. A neten utána tudsz nézni, melyek a nem mérgező faágak. Nálunk a fűzfa a verhetetlen kedvenc, imádják rágcsálni. Jól teszed, ha a kalitkában is igazi faágakra cseréled az ülőrudakat.

Arra nagyon ügyelj, hogy abban a szobában, ahol a madárkákat röpteted, nem lehetnek szobanövények - ugyanis gyakorlatilag az összes mérgező. (Sőt még a vágott virágok is.) Elég egy csippentés, és máris temetheted a madarat. Arra is ügyelj, hogy ne maradjon elöl emberi ital vagy táplálék, amikor a picinyeid kint vannak! A hullámos nagyon kíváncsi, viszont egy mérgezés akár órák alatt elviszi. Gyors az emésztése, emiatt a betegségek is gyors lefolyásúak nála. A csokoládéra különösen vigyázz: boldogan megenné a madárka, mert szereti az édeset - de belehalhat, mert leállhat tőle a veseműködése.

A kalitkájukra (különösen a bejárat körül) tűzködj kívülről is ülőbotokat (ezek nyugodtan lehetnek műanyagok), hogy legyen hova megérkezniük, és legyen honnan bemászniuk, amikor hazafelé igyekeznek. Kezdetben előfordulhat, hogy nem találnak haza, mert nem ismerik fel kívülről a kalitkát. Ettől ne ijedj meg: később majd megtanulják a járást.

Ne aggódj: a hullámos nem különösebben "törékeny", nagy balszerencse kell ahhoz, hogy lepottyanás vagy ütközés komoly sérülést okozzon nála. Kivétel az ablaküveg vagy a tükör: ezeket mindig el kell takarni valami függönnyel. Az ablakra pedig elkerülhetetlen a szúnyogháló!!!

Sok örömet kívánunk a pincurkáidhoz, két madárkámmal együtt. :-))

Ha szép, nagy röpdéjük van, lehet, hogy nem kívánkoznak kifelé.

Különben is idő kell nekik, míg megismerkednek a környezettel, és összeszedik a bátorságukat a kirepüléshez. Napokig, akár hetekig eltarthat, míg ráveszik magukat, hogy kimerészkedjenek a röpdén kívüli világba.

Azt mondod, MAGUKTÓL nem akarnak kijönni...

Másképp pedig sose jöjjenek! Te csak a lehetőséget add meg nekik, azzal, hogy kinyitod az ajtót - ám a többit bízd rájuk! Ha erőszakkal veszed ki őket, rossz élményük marad a szabadságról, és hetekre, hónapokra elmehet a kedvük a röpködéstől. Majd ők eldöntik, hogy mikor van itt az ideje az első próbálkozásnak. :-))

Nagyon irigyellek a négy kis tündérmadárért! :-))