Most akkor hogy is van ez ??

Társas állatot nem tartunk egyedül, ahogy magányos állatot sem tartunk párban. Ilyen egyszerű. Ha ettől eltérsz, bizony lehet probléma, társas állat esetén (pl.papagájok) depresszió, öncsonkítás, magányos állatok esetén (pl.hörcsög) vérfürdő. Egyik sem játék és nem szabad elfelejteni, hogy ezek élő, érző lények, nem dísztárgyak.

Társas állatok, ez tény. Az egy dolog ,hogy szerencsés esetekben megelégszenek csak a gazdi jelenlétével, foglalkozásával. Kicsit drasztikus példa, de kutyából is van olyan amelyik eléldegélt “boldogan” 10-20 évig méteres láncon s soha nem látott a kapun kívülre. Viszont ez könnyen belátható ,hogy nem a legjobb. Márpedig ha a legjobbat akarod az állatodnak (miért is tennél másképp) akkor figyelembe veszed az igényeit s igazodsz hozzuk. Társas állatok esetében úgy ,hogy elsősorban egynél több egyedben gondolkodsz.

Tényleg jobb párban, de egy ideig kibírják egyedül ha sokat foglalkozol vele. Én vettem egy pár papagájt. Mint kiderült a tojó atkás volt így külön kellett tartanom őket kb egy évig. Semmi baja nem lett a hímnek de napi 16 órát legalább vele voltam ha passzívvan is. Utánna két évig párban voltak, most nyolc hónapja meghalt a tojó. A hím viszont semmi jelét nem mutatja annak hogy szomorú. Persze sokat van vele foglalkozva. Tehát tarthatsz egyedül ha nagyon muszáj, de foglalkozz vele. Persze párba a legjobb.