Az egyik kiscicám folyton “be van pörögve”. Mit tegyek?

"Sokféle macska él, igaz,

De véleményem róluk az,

Hogyha jellemük titka húz,

Tolmács nélkül is boldogulsz.

Tudnod kell, a macska olyan,

Akár magad vagy jómagam

Vagy mint a többi emberek:

Ahány, annyiféle lehet.

Egyik derék, másik galád,

Ez okosabb, az ostobább,

Van, aki rossz, van, aki jó -

De mind versbe foglalható.

Ők is dolgoznak, játszanak,

Nevük, lakcímük is akad:

De még hátra a nagy titok,

S ez:

A macskát hogy szólítod?

Tanácsom első mondata

Így szól: A MACSKA NEM KUTYA.

A kutya harcol néhanap,

Gyakran ugat, ritkán harap,

De egészében és általán

Jámbor léleknek mondhatnám.

Nem a vérebre gondolok,

És mások a komondorok,

Ám a kutya, a köznapi,

Szeret bohócot játszani,

Túl büszkén éppen nem feszít,

Inkább méltóságból veszít.

Rászedni szinte semmiség,

Vakard csak állát, fültövét,

Paskold hátát, adass pacsit,

Már kaffog, ugrik, mint a csík.

Nem afféle rátarti princ -

Lohol, ha füttyentesz, ha intsz.

Ismét mondom, de becsszavamra:

a kutya kutya - A MACSKA MACSKA.

Macskánál, mondják, egy a fő:

Ne szólítsd, míg nem szólít ő.

Szerintem téves vélemény:

Szólítsd csak meg, azt mondom én,

De tudd: nem utál semmi mást

Úgy, mint a bizalmaskodást.

Meghajlok, kalapom lekapva,

S így szólítom: NAGYBECSŰ MACSKA!

De ha a szomszéd macska ő, s

Látásból régen ismerős,

És most látogatóba jön,

JÖSZTE MACSKA! - üdvözölöm.

Bár tudom, neve Jeromos,

Így hívnom még nem ildomos.

Nem ereszkedik le odáig,

Hogy barátul fogadna bárkit,

Amíg csak mély hódolatod

Némi jelét nem mutatod.

Egy tál tejszínt, de kaviár

Is megteszi vagy libamáj.

Sült virsli vagy sonkás rolád -

El kell találnod gusztusát.

(Van egy macska, azzal mulat,

Hogy nem eszik, csakis nyulat,

S mancsáról - mert ez ritka koszt -

Lenyal minden csepp hagymaszószt.)

Respektusod mutatni kell:

A macska joggal várja el.

S végül, ha nem sajnálsz időt,

Már NÉVEN szólíthatod őt.

Nos itt van, és ott van ott -

A macskát így szólíthatod!"

Én nem csodálkozom azon, hogy morog. Védi a tulajdonát, ami jelen esetben a kaja. Gondolpm első macskáid, mert egy tapasztalt ember nem kérdezi meg, hogy hogyan szoltassa le az ösztöneiről...

Könyörgöm! 2 hónapos! Mit vársz tőle?...

Vannak pörgős macskák, ő ilyen. Ha nem harap, karmol véresre, akkor játssz vele, amikor csak lehet. Ha harap, karmol, arról szoktasd le.

A macskánk, amikor kicsi volt, azt a játékot szerette a legjobban, amikor lesből a bokámra támadt, én felemeltem a lábam és lelengettem róla, ő "visszatámadt", én ójra.

De soha nem harapott meg, soha nem mélyesztette a körmét a lábamba, csak rálógott és várta, hogy lelendítsem. Nagyon édes volt. Plusz állandóan a fejünkön ugrált, szóval ő is hiperaktív volt, egy égedelem. De imádom, ha egy kismacska eleven. A lényeg, hogy óvatos volt, megtanulta az alomban. Felnőve lenyugszanak.

11 macskám van, mind más egyéniség.Van köztük ugyanilyen pörgős is, de van az ellentéte, aki meg csak alszik, olyan mint egy kis lajhár.

2 testvér gyerek se egyforma viselkedésű, hogy lenne az 2 cica?

Nekem van 2 testvér cicám is,kinézetre hasonlóak, de a természetük teljesen más.

Ha idősödik,ez a pörgés lecsitul majd nála, de hát most még olyan pici mint gyerekben egy csecsemő.

Semmit nem kell vele kezdened!

Amúgy nagyon furcsa, hogy írnak neked véleményeket tök normálisan, és rögtön bepörögsz te is, legalábbis verbálisan!Mi mit tudjunk ezzel kezdeni?

Holott írod, 6 cicád volt, mégse értesz hozzájuk, mert olyanról akarod leszoktatni, amiről nem lehet és felesleges is, mert ő így érdekes,mindegyik cica egy egyedi, megismételhetetlen kis csoda.