Melyik megoldás lenne jobb a macskámnak?
28 éves vagyok, Budapesten élek. Van egy macskám, aki most lesz 27-én 5 éves. Mindennél jobban szeretem, ezért lennék kíváncsi a vélemenyetekre, hogy a helyemben mit választanátok.
Egy új élethelyzet adódott, 28 évesen amellett döntöttem, hogy szeretnék én is a jól műküdő családi vállalkozásunkban dolgozni, majd egyszer átvenni a szüleimtől. A gond csupán annyi, hogy Bp. és a határmenti kisváros, ahol a cég működik 250 km-re van egymástól. Így sajnos a napi ingázás nem kivitelezhető (napi 100-100 km-t még simán vállaltam volna). Hétfőn reggel 6-kor indulnék vidékre dolgozni, majd 3 nap munka után szerda estére érnék vissza Budapestre. A csütörtök illetve péntek ügyintézéssel, vevőkkel való személyes egyeztetéssel, vevők kiszolgálásával stb. telne, ami kitenne véleményem szerint kétszer fél napot.
Na de vissza a macskámra, mi lenne számára a jobb?
A verzió: Hétfő reggel én elutazom, szerda estére (néha lehet csak csütörtök koradélután) érnék vissza Pestre. A macsek marad, viszont hálistennek van ki törődjön vele. Az egyetemista húgom légvonalban 25 méterre lakik tőlem, ugyanabban a társasházban, ugyanazon az emeleten van az ő lakása is. Ő bevállalná a távollétemben hogy mindennap ad friss vizet, nedves kaját, illetve lenne vele napi 1 órát. Átmenne tvzni, tanulni, netezni. (Hozzá nem tudom átvinni erre a 3 napra, mert a lakása berendezése is kevésbé macska-kompatibilis mint az enyém, illetve neki egy nagytestű kutyája van).
B verzió: A macskám jön velem vidékre is, így ő is ingázó életmódot folytatna. A lakásom felújításakor már költöztem vele egyszer, új helyet napokig tart megszoknia és nagyon rosszul éli meg. Így a 3-4 napos váltások miatt, épp mire megszokná a helyet, már indulnánk a másik helyre...
Véleményem szerint az első verzió működőképes, maradna a megszokott helyén, mindennap lenne vki aki foglalkozik vele, kevésbé élné meg rosszul, mint a heti szintű hosszú utakat.
Bármilyen tanácsot, észrevételt szívesen fogadok, szeretném neki a legjobb megoldást megtalálni.
Ha a fővárosi lakás saját, akkor kiadnám és az új munkahely közelébe költöznék macskástul.
De ez én vagyok. Nekem sem az A, sem a B lehetőség nem menne. A macskáim hozzám tartoznak, mellettem a helyük. Hozzájuk akarok hazamenni minden nap.
Ezt te tudod eldönteni csak. A macskádat te ismered.
Az biztos, én egyik verziót se vállalnám.Csak akkor az elsőt, ha állandóan lakna a macskával valaki, akit ismer.De így egyedül lenne legtöbbet.
A macska utaztatása nem jó, ő ezt nem élvezné.Egy kutya más.
Én is azt mondom, ott vennék-bérelnék házat ahol dolgozom, és oda vinném.
Ha ez nem megoldható, akkor inkább az A verzió, bár nem tudom, a húgod naponta 50 km-ert utazgatna? És ha mondjuk beteg lesz, nem tud menni? Vagy valami közbejön neki?Nemcsak a kajaadás a lényeg, ha naponta kap egyszer enni, és száraz, víz van előtte bőven, nem hal éhen.De egyedül tiszta depressziós lesz.
Ha nem tudsz fenntartani egy lakást a másik városban, hogy a cicu inkább odaköltözzön (és nyilván te is, akkor csak ügyintézni járnál Pestre, hétvégén is lent lennél), akkor az A verzió. Bár szerintem meg tudná szokni az ingázást, ha a másik helyen is mindig ugyanoda viszed, ismerős szagok fogadják stb... az eleje lenne nagyon nehèz.
Viszont az A verzióban én befogadnék mellé még egy macskát, hogy ne legyen tökegyedül. De tény, hogy a költözés lenne a legjobb mindenkinek, neked is kevesebb ingázás lenne.
Köszönöm a válaszokat!
Sikerült megbeszélnem húgommal, hogy akár többet is, napi másfél-2 órát is cicázna amíg nem vagyok. Napi többszöri látogatással, ami kb. így nézne ki: sulija előtt 15-20 perc, suli után 30-40 perc, majd este 40-60 perc elosztásban :)
A cég természetéből adódóan február közepétől május közepéig (3 hónap) illetve ősszel 2 hónap ami a legerősebb, ekkor tényleg távol lennék hétfő reggeltől szerda estig. Viszont például a nyári hónapokban (ami kevésbé intenzív, sokkal kevesebb a munka) az átlag távollét csak másfél-2 nap/ hét lenne. Továbbá a közeljövőben szeretnénk egy bp-i üzletet is nyitni, ami ha megvalósulna, akkor javarészt az én feladatom lenne, így a vidéki munka időtartama leredukálódna, csak hétfő reggeltől kedd estig lennék távol.
#1: Csütörtök-péntek tényleg csak napi 3-4 óra munka lenne amikor nem lennék itthon.
#2: Én is afelé hajlok!
#3: Saját, de nem szeretném kiadni, mert épphogy megszeretném tartani a mostani állapotot, alapvetően a pesti életre berendezkedve. Itt lakom 10 éve, itt vannak a barátaim, ismerőseim, húgom néhány méterre... Nekem mint fiatalnak nem túl vonzó életvitelszerűen odaköltözni egy határközeli (Borsod) kisvárosba, ahol semmi nincs. Ugyan itt nőttem fel, viszont a régi ismerőseim túlnyomó többsége vagy külföldre ment dolgozni, vagy ha itthon is maradt, akkor vagy Budapesten, vagy vhol a Nyugat-Dunántúl régióban..
#4: A testvérem 25 méterre lakik, 3 ajtóval arrébb tőlem, nem 25 kilométerre. Így kvázi akkor tudna menni átmenni hozzá amikor akar, nem igényelne tervezést. Akár olyan elosztásban is, hogy mielőtt egyetemre megy reggel benéz 10-15 percre, ad neki reggeli nedves kaját, kicsit törődik vele, megnézi hogy minden oké-e. Aztán hazaér 4-5 körül, újra megy hozzá megint van vele 30 percet. Utána délután csinálja a saját dolgát, majd estefele megint átmegy 30-60 percre hozzá alvás előtt. Esetleg ott is írná meg másnapi háziját stb, ezt már lebeszéltem vele :) Imádja a macskámat, ő az egyetlen akire jó szívvel rábíznám.
#5: Sajnos nagyon rosszul viseli, ha el kell hagynia a lakást. Ha csak hordozóját kiteszem a szoba közepére, akkor rögtön laposkúszásban bemenekül az ágy alá, és 1-2 óráig ki sem jön. Eddig egyszer költöztünk, akkor is keservesen sírt bezárva, majd maga alá pisilt a félelemtől :( Az ingázás számomra nem probléma.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!