Miért kerüli az anyamacska a kölykét?

Kertes házban élünk, s van egy nőnemű macskánk, nagyjából két és fél éves. Eddig háromszor ellett, legutóbb tavaly nyár közepén. Az alomban csak egyetlen kismacskát találtunk, nem tudom, volt-e több esetleg, de most nem is erre irányul a kérdésem.

Az egyetlen bébi szintén lány, akit kedvesen és lelkiismeretesen gondozott, nevelt az anyja nagyjából három hónapos koráig. (Mindketten kint vannak, nem jönnek be a házba egyáltalán) Kb. ősz végétől kezdve viszont teljesen a gyerek fordult az anya, és hiába közeledne hozzá a kicsi, (az anya) felkap, fúj rá s volt, hogy meg is karmolta. A kicsi gyámoltalan és nagyon magányos.

Én tudok valamit tenni? Várható még, hogy javul a helyzet, vagy sosem fog már vele foglalkozni?

(Az egyetlen pozitívum az az, hogy az anya elfogadja, hogy a kicsi is itt lakik, nem üldözi el a telekről.)