Mi baja lehet a kiscicának?
Még anno szeptemberben ideköltözött hozzánk egy kiscica (akkor lehetett kb. 12-14 hetes), de nem engedte, hogy megsimogassuk, ha csak a közelébe mentünk, rögtön elszaladt és elbújt.
Aztán fokozatosan elkezdett velem megbarátkozni, már nem szalad el, ha a közelébe megyek és pár hete ha lassan odanyúlok felé, akkor se rohan el rögtön, néha meg is szaglássza a kezem. Kb. egy hete volt az, hogy az egyik nagyobb macskánk (mert van 3 másfél év körüli cicánk is) feküdt az ágyacskájukban és mellette egy dobozban feküdt ez a kiscica. És a nagy macskát elkezdtem simogatni, majd lassan odanyúltam az ujjammal a kiscicához és először szagolgatta, majd engedte, hogy megcirógassam vele a kis fejét, aztán az egész kezemmel simogattam. Közben hangosan dorombolt. Azt hittem, ezután nem fog félni tőlem, de mikor legközelebb találkoztunk, ugyanúgy megijedt tőlem.
Aztán ma is ezt csinálta, még a hátára is perdült és hagyta, hogy a pocakját simogassam, de közben elgémberedtek a lábaim és arrébb helyeztem őket, erre a kiscica megijedt és arrébb szaladt, aztán megpróbáltam lassan odanyújtani neki az ujjam, de félt és elbújt.
Miért fél ennyire? És mikor lesz szerintetek olyan, hogy anélkül tudom majd simogatni, hogy kb. a lélegzetemet is vissza kell tartanom, nehogy megijedjen és elszaladjon?
Ez tjesen normális. Próbáld étellel magadhoz csábítani. Nyugodtan beszélj vele, hogy érezze nincs mitől félnie.
Szegény elég bizonytalan, félénk állat. Ez a személyiségéből adódik. Hagyd, hogy kiismerje a szokásaid, és te is ismerd meg az övét. Jutalmazd ha jót csinál, dorgáld ha rosszat.
Ne félj, mire megnő azt veszed észre, hogy azt várja mikor fekszel le aludni, hogy oda bújhasson hozzád.
Az sem baj ha picit 'erószakosabb'vagy és nem hagyod elbújni, elfutni.
Vedd a kezedbe mégha oda is kap és simogasd, beszélj hozzá nyugodt hangon. Etesd is pár falat kissebb parizer darabbal. Hamar meg fog barátkozni.
Egy ilyen személyiségű macskánál az "erőszakot" nem javaslom, amit az első írt. A mi cicánk is ilyen, és párom ezzel a nyomulással annyit ért el, hogy már attól retteg a macska, ha ránéz. :D Ha meg egyedül vagyok itthon, hozzám odabújik.
Az is benne van a pakliban, hogy sosem lesz teljesen szelíd, vannak macskák, akiket akkor lehet dögönyözni, ha ők akarják. A hirtelen mozdulatoktól a miénk a mai napig megijed és menekül vissza a helyére, annak ellenére, hogy (nekem) dorombolós ölbecica lett.
Ne keseredj el, amiért egy simi után nem lesz kiskedvenc. Indulásnak ez is nagyon jó. :) Próbálkozz tovább, meglátod, mindig egy picit tovább engedi majd magát.
Nem úgy értettem az erőszakot. :D Az enyém is yen volt, de nem hagytam, hogy állandóan elbújjon, inkább a kezembe vettem és nyugtatgattam.
Nálam bevált. :D
Tudom, hogy értetted, azért használtam én is idézőjelet. :) Csak nálunk ilyen paramacskánál nem vált be, ahogy írtam, ez párom módszere volt, tőle retteg a macska a mai napig.
Én meg hagytam a saját tempójában nyílni, ha az első lélegzetvételre menekült a macska, nem mentem utána, ha 15 mp-ig maradt meg ölben, akkor is, legalább kétszer végigsimítottam. :) Hónapokba telt, de nekem elalszik az ölemben, reggel az arcomba mászik, hogy hol a reggeli, ha egyedül vagyok otthon, magától jön velem aludni. Persze, továbbra is megvan, hogy hirtelen mozdulatokra inkább lelép, de aztán visszajön, hogy jaaaa nem is ijedtem ám meg... :D
Párommal meg maximum akkor áll szóba, ha kajáért kuncsorog, amúgy messzire kerüli. Pedig sosem bántotta, ezt leszámítva, hogy ő ölbe vette, ágyba emelte akkor is, ha a macska nem akarta, kajával próbálta édesgetni, naaaa ne menj még el...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!