Van olyan száraztáp, ami puhább, könnyebben rágható?

Köszönöm a válaszokat, nagyon hasznosak voltak! Eszembe sem jutott áztatni, de akkor most ezekbe a praktikákba is belevetem magam. A folyékony snack-et például nagyon imádja.

Igazából fogalmam sincs hogy mi volt a baja, mert még ezt is képtelenek voltak kideríteni. Nagyon nem vagyok velük megelégedve. Csak egy éjszakát töltött bent. Azért vittem be, mert egész nap hányt és nem evett semmit. Gondoltam hogy majd mindenféle diagnosztikai gépet bevetnek, és utána járnak a probléma gyökerének, direkt ezért vittem rögtön kórházba, és nem csak egy sima állatorvoshoz. Ehelyett csupán a tüneteket kezelték. Adtak neki rengeteg szurit, fájdalomcsillapítót, gyulladáscsökkentőt, antibiotikumot. És infúzióra kötötték a hányás okozta kiszáradás miatt. Bent töltötte az éjszakát, és másnap hívtak hogy érte kéne menni, mert nem eszik, és talán csak az idegen környezet miatt, itthon majd biztos enni fog. Az nem érdekelte őket hogy éppen ez volt az egyik probléma amiért bevittem, azaz hogy már itthon sem evett. Na mindegy, hazahoztam anélkül hogy megtudtam volna hogy mi volt a baj. Csak vért vettek, se ultrahang vizsgálatot nem végeztek, se semmi mást. (Azt már csak viccesen megjegyzem, hogy 61 000 Ft-ba került mindez, bár nem számít a pénz, csak ő legyen jól.)

Azóta itthon lábadozik, igaz hogy már nem hány, de nem is nagyon eszik.

Bár a szájával semmi gond nem volt előtte, de azért gondolom hogy ők sérthették fel valahogy, mert a papírokra rá van írva hogy küzdöttek vele, kezelhetetlen volt, támadt, és hogy a száj vizsgálatát nem engedte. El tudom képzelni hogy mindent megtettek hogy bele tudjanak kukkantani a szájába, és a durvaságtól sem riadtak vissza. Mivel küzdött ellenük, annál keményebben próbálkozhattak, és közben történhetett valami.

Köszönöm a tippet, ilyet is vettem már :)

Egyelőre trükközök ezzel is, hogy elfogadja.

Ez a dunaföldvári kórházban volt. A "legjobb" részét még le sem írtam. Mire érte mentünk, el volt altatva! Azt mondta a doktornő hogy ki akarta venni a kanült, meg még pár injekciót be akart adni, de annyira támadt, hogy muszáj volt elaltatni.

Azt mondtuk hogy ha már meglépett egy ilyen radikális lépést, akkor legalább most nézzen meg pát dolgot, ha alszik, akkor legaláb nem éri több stressz. Kérdeztük hogy mi lenne ha csinálna egy ultrahangot, hogy kiderüljön, hol alakult ki a gyulladás. Nem lehet, mert náluk ultrahang csak keddenként van...

Oké, akkor legalább egy röntgent? Ebbe beleegyezett,be is vitte a vizsgálóba, majd ki is hozta, hogy nem tudja megröntgenezni, mert morog álmában, és félelmetes :D Ha erre gondolok, azóta is röhögnöm kell, pedig amúgy nagyon mérges vagyok rájuk.

Én is abban reménykedem, hogy csak a meleg miatt nincs étvágya, de így hogy kórházban volt, eléggé parázok, hogy még mindig amiatt nem eszik. Valószínűleg túlreagálom a dolgot.

A pasztát sajnos soha nem fogadta el, pedig egyébként mindent imád ami folyékony. Így csak szőroldó száraztápot szoktam neki adni, meg jutalomfalatot. (De ezeket ugye most kevésbé eszi)

Kaki nem nagyo van, és ez is nagyon aggaszt. Amióta kijött a kórházból (most már töb mint egy hete) csak kétszer volt, és akkor is nagyon kemények.

De tegnap már kicsit több kaját belé tudtam imádkozni, ma pedig még annál is többbet, úgyhogy reménykedem hogy most majd az is beindul.

Miamor pont van is itthon! Nem is tudtam hogy ez is oldja a szőrt, azt hittem hogy csak egy sima nasi :)

Nekem sem engedi hogy kinyissam a száját sajnos. Engem nem támad, de olyan hirtelen kicselez, hogy mire észbe kapok, már a szoba túloldalán van.