Rájön a cicám, hogy kint is elvégezheti a dolgát?

Kölyökként került hozzám még télen, mostanában szokott ki, hogy már kijár az udvarra. Szerencsére már nem kell félteni annyira, mert azóta megvolt az ivartalanítás is, és nem megy tőlem messzire. Viszont kezdetben úgy volt, hogy nyitva volt az ablak, és azon keresztül bejárt az alomra. Most már ez kivitelezhetetlen, mert ilyenkor már teli van a ház léggyel, tarthatatlan volt az állapot, így már muszáj vagyok lehúzni a rovarhálót. Nagyon jó lenne, ha megtanulná, hogy kint a földben is lehet brunyálni, viszont azt sem akarom, hogy magában tartsa, és esetleg baja legyen. Főleg, hogy azt olvastam, hallottam, ivartalanított fiú cicáknál lehet probléma abból, hogy besűrűsödik a vizelet. Nem tudom ellenőrizni kint, hogy csinálja-e, mert hatalmas a terület. Alom mindenesetre kevesebb fogy mióta kijár, de van egy öreg cicánk is, aki tavasz kezdetétől már inkább kint végzi, így őmiatta is nehéz a statisztika. Tehát a kérdés az, hogy ha alomra szokott, akkor magában tartja, vagy megfogja tanulni, hogy kint is lehet? Esélyes, hogy ellesi az öregtől független attól, hogy nem kedvelik egymást? Az öreg nem csípi a kicsit, de úgy vettem észre, hogy a kicsi lesi a másikat, hogy ő mit csinál. Pl. a mosakodást is tőle tanulta meg, mert láttam, hogy figyeli és utánozza.