A szüleim azt akarják, hogy csak kinti cica legyen! Hogy győzzem meg őket?

Meg is mutathatod a szüleidnek a kérdést és a válaszokat.

Egy kinti macska nagyon rövid életű, minden egyes alkalommal, mikor kijut a telekről, veszélyben van. Elüthetik, elkaphatja egy kutya, esetleg egy idióta ember, megkínozhatja (élve megnyúzza, felakasztja), ellophatja, megmérgezhetik, lelőhetik, hidegben bebújhat egy autó motorházába, ha elindul az autó, a macska ott hal meg, csapdába eshet, becsukhatják valahova, ahonnan nem tud kijönni és éhen hal, akár elvihetik vadászatra vagy viadalokra, hogy vele uszítsák a kutyákat.

Ha ez nem győzte meg a szüleidet, akkor legalább ivartalanítva legyen, ha kandúr, akkor napokra, hetekre elmehet, fertőzéseket, sebeket, betegségeket szerezhet, a nőstények szintúgy, csak még pluszban megajándékoznak egy alomnyi kölyökkel.

Ha ez sem győzte meg őket, akkor vessenek egy pillantást az alábbi állatvédelmi TÖRVÉNYRE!

5. § (1) Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról.

Tehát törvény szerint a macska a telket NEM HAGYHATJA EL! Megtehetitek, hogy ne menjen be a házba, de a kerítést macskabiztossá kell tenni, hogy ne tudjon elmenni, a telken belül maradjon! Bár ez szerintem költségesebb, mint beengedni, de ők tudják.

Ahogy már leírták, a törvényben elvileg az van, hogy a macska nem hagyhatja el a telket.

Egy kinti cica amerre jön-megy, mindenhová odakakil. Ennek a szomszédok nem mindig örülnek.

Ha nem akarják, hogy bent legyen, lehet készíteni macskabiztos kerítést. Így idegen macska sem tud bemenni és a sajátotok meg nem tud kimenni.

Egy elmászkálós cicát elüthetik, megmérgezhetik, bánthatják. És behurcolja a telekre a világ összes kullancsát. Mert ha olyan helyen laktok, hogy van a közelben bokros terület és ott mászkál hazaviszi a bundáján a rengeteg kullancsot.

Nálam is mentett cica van 1 éve, és nálunk sem akart senki macsekot, de még én sem :D Viszont ez a dög úgy belopta magát mindenki szívébe, hogy mostanra már családtag lett. Sose gondoltuk volna, hogy egy cica így kötődik az emberekhez.

Mielőtt hozzánk került, több mint egy évet élt utcán, és elég nehezen szokta meg, hogy jó a lakásban lenni.

Most télen már csak napi 2x2-3 órát volt kint, elég jól hozzászokott a kényelemhez és a lakás melegéhez. Éjszakára viszont sosem hagyom kint (nyáron se!), most is itt alszik a lábam mellett. Amikor felhozom, akkor engedek a kádba egy kis vizet, hogy lemossam a lábát és közben átkefélgetem a bundáját. Bedobok neki 1-2 játékot és pár percig tapicskol a vízben :D

Így nem koszol össze semmit, és szinte egyáltalán nem szőröz.

Jó látni, hogy élvezi a kinti életet, de mindig bennem van a gyomorideg, hogy mi van, ha elgázolják (pedig nem lakunk forgalmas helyen) vagy valakit zavar, és kidob egy kis mérget...

Szerintem is beszélj a szüleiddel, Nektek is jó és a cicának is, ha egymás életének a részei vagytok.