Mitől van ez? Lehetséges, hogy "megcsal" bennünket ez a macska?

Üdvözlök mindenkit.

A szituáció a következő:

2 macskánk van, egy kandúr és egy "lány" macska, mindkettő ivartalanított. Viszont egy ideje (1-1,5 hét), van egy olyan érzésem, hogy a lány macska tojik ránk. Ritkán kerül elő, akkor is csak addig amíg nem kap enni, utána már megint elmegy. (Enni is már csak napi egyszer jön, és nem is mindig eszik). Megfogni, simogatni nem nagyon lehet, és bizonyos jelekből úgy tűnik, hogy "másik családja van", legalábbis eszik és tartózkodik valahol a nap (és az éjjel) nagyobbik részében.

Ellenpólusként ott van a kandúrunk, aki viszont abszolút lojális, van hogy elmegy, de többet van a telkünkön, mint máshol. Ő "vágyik" is a simogatásra, felvételre, ha épp olyanja van beugrik az ablakon, dorombol, nyávog (de halkan és nagyon magas hangja van). Ha kimegyek a kertbe dolgozni, hamar megjelenik, ahogy akkor is, ha jövök haza, már a kulccsörgésre odaszalad, "purrog", dorombol, dörgőlözik, oldalra dobja magát.

A lány macsek viszont egyre inkább nem. Nem értem miért, mikor a két macska között sosem volt különbség téve, egyedül annyi, hogy a kandúrral én, a lánnyal testvérem játszott többet (ez a "macska jelleméből" jött ki, a kandúr olyan, mint én, a lány olyan mint testvérem). De ez nem jelenti azt, hogy nem kedveltem volna őt is, mindig foglalkoztam vele is.

Viszont mióta ezt csinálja, én úgy érzem, hogy ehidegültem tőle, és több családtag is hasonló véleménnyel van róla. Elhagyna minket másokért? Miért? Nagyon fájó erre gondolni, kicsit olyan ez, mint embereknél a megcsalás. Kicsi kora óta ismerjük, a kandúrral testvérek, ők is együtt nőttek fel, de mostanság ritkán látom őket játszadozni. (Viszonyuk amúgy "önálló, de játékosan jó".