Te hogy tekintesz a macskádra? Mint családtag? Barát? Szeretgetni való házi kedvenc? Vagy esetleg ő a "szőrös gyereked"? Esetleg számodra csak egy egyszerű állat?
Arra lennék kíváncsi, kinek mit jelent a cicája, illetve hogyan tekint rá? Milyen a viszonya vele? Egyenrangúnak tekinti a macskáját, vagy alárendeltnek? Minek számít nálatok a cica? Családtagnak, barátnak, támasznak, társnak, házi kedvencnek, esetleg "kisgyereknek"? Házi állatnak, szeretgetni való kis kedvencnek? Vagy esetleg nem több a cicád, mint egy egyszerű állat, aki csak úgy van, ott él a háznál és kész?
Nagyon érdekelne, milyen válaszok fognak születni, mert őszintén kíváncsi vagyok, hogy vajon ki milyen szemmel néz a macskájára. :)
Egyik sem. Foleg nem gyerekpotlek!!!
Miota eszem tudom van cicank.
etetem itatom ,ha beteg doki,agyamba nem alszik.
Egy oriasi szeretetgomboc. Jol megvagyunk.
nagyon szeretem. Persze van kedvenc kozottuk!
Én valahogy egyszerre érzem a macskámnak, a barátomnak, családtagnak és igen, ő mindenki kedvence is. :)
Egyenrangúnak csak azért nem tekintem, mert kb. egy kisgyerek értelmi szintjén van és emiatt gyakran szőrös babaként is szoktuk kezelni. ( [link] :D
Nekem ő az első saját állatom és így már felnőtt fejjel olyan lenyűgöző nézni, hogy mennyire értelmes és megfigyelni, hogy hogyan gondolkozik. Egy igazi kis szeretetgombóc és ugyanúgy vannak hangulatingadozásai, sőt ha nem figyelek rá, akkor konkrétan zsarol. :D
Azokat az embereket nem értem, akik azt gondolják, hogy uralkodik rajtuk a macskájuk, mint valami szupergonosz diktátor.
Talán a házikedvenchez áll a legközelebb, amit érzek.
NEM "gyerekpótlék" és nem barát.
Talán még egy egészen picit a családtaghoz hasonlítanám, ha azt vesszük, hogy egy olyan felnőtt, önálló személyiségként tekintek rá, akivel mindkettőnknek megvan a maga élete, de saját választásomból megosztom vele az életterem egy részét, természetes számomra, hogy a közelemben van és akármi történik, élete végéig felelős vagyok érte és gondoskodom róla.
Nekünk a cica családtag, barát, támasz, társ, házi kedvenc. Nem csak egy állat, aki ott él a háznál. 4 cicánk van, mindegyiket nagyon szeretjük. Amikor baj van, ők támaszt nyújtanak, számunkra. Dorombolásuk nagyon megnyugtató :)
Végső esetben igen a cica egy állatfaj, de nekünk nem csak egy sima állat. Öröm hazaérni egy olyan házba, ahol doromboló szőrgombócok fogadnak, nem a nagy üresség, nélkülük el sem tudnám képzelni az életem. Biztos vagyok benne, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki így van vele/velük :) és biztos van sok ilyen a kutyások közt is, meg a cicás-kutyások között is. Nekünk van két kutyusunk is, akiket szintén szeretünk, de a cicákkal valahogy sokkal szorosabb a kapcsolatunk. Szerintem az, aki egérfogásra tart egy cicát annak nem való nem, hogy cica még aranyhal sem!
Igen szerintem a cicák szeretgetni való kis kedvencek, de mindenek előtt családtagok és barátok. Ezek a dolgok nem zárják ki egymást. Szerintem nem is alárendeltek, de nem is egyenrangúak. A házon belül bárhova mehetnek, kivéve a konyhába. :D Rengeteg szeretet kapnak tőlünk és mi is tőlük. Nem lehet nem szeretni őket. :) Viszont mi etetjük, itatjuk stb...őket mi adunk tetőt a fejük fölé...mivel mi vagyunk az emberek, ők pedig cicák, nem tudnak beszélni. És ezzel szerintem mindenkinek tisztában kell lennie, mielőtt cicát vállal. Mindenki felelősséggel tartozik a cicája, kutyája stb. iránt! A cicák, kutyák nem tárgyak, hogy csak úgy megszabaduljunk tőlük, mikor rádöbbentünk, hogy nem csak azért vannak, mert cukik, meg, hogy simogassuk őket, hanem gondoskodni is kell róluk! De sajnos sok ember ezt teszi manapság :(
van két 8 éves cicám, és befogadott cicàim, akik enni járnak hozzank, de persze simogatast is kapnak .
valamint a barátom cicája.
szeretem mindet, de főleg a két nagyot akikkel együtt cseperedtem fel. ők kinti cicák. hatalmas szabad akaratuk van, inkább én vagyok az alárendelt.
barátom cicája benti. nála több szabály van, ő inkább alattunk van
imádom a cicàkat, főleg az enyémeket, kb barát és csaladtag szinten érzem őket.
ezenkívül van még háziállatom(hullo) , de ők nincsenek olyan közel hozzám lélekben, nem is igénylik, inkább csak a kaját és a jó eletteret. de oket is szeretem, haziallatkent
A nőstény macskánk kiharcolta a "barát" státuszt. Megdöbbentően kommunikált:
Azt szokták az idegenek is megérteni, hogy vettünk egy kályhát. Amikor beállítottuk és befűtöttünk meg akarta a talpával érinteni. Forró volt nem tudta.
Amikor a tűz leégett és raktam újra, a macska megbökött és mutatta a mancsával a mozdulatot, ahogy a kályhát próbálta megérinteni.... Ha a derekam fájt ráfeküdt és "megdorombolta"
A kandúrhoz talán a "házikedvenc" címke áll a legközelebb.
A macska mindenképpen alárendelt. Ha nem kap "erős vezetést", akkor nehezen kezelhetővé válik, de a leírtakból is látszok, hogy nagyon nagyok az egyéni eltérések, hogy mi az "erős vezetés". A nőstényre elég volt csúnyán nézni, a kandúrra rá kell üvölteni, vagy egy kétujjas "pofonnal" jelezni, ha nem tetszik, amit csinál
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!