FIP vírussal fertőzött macskáknak tényleg nincs esélyük az életben maradásra? Az enyémnek mar nagyon fel van puffadva a hasa, az orvos sem tud mar ennél többet tenni. Nagyon rosszul vagyok, nem akarom alig egy évesen elveszíteni!

Szerintem minimális esélye van a felépülésre, ne add fel a reményt! Ha van módod rá, akkor menj el egy másik állatorvoshoz. Lehet, hogy tud rajta segíteni. Minden állatorvos más és más. Fel is épülhet teljesen (de erre nem sok az esély, ha ilyen állapotban van :( ), de megfelelő ápolással meg lehet hosszabbítani az életét.

A mi cicánk, Cirmi teljesen egészséges volt, bolhás sem volt soha és április 22-én elütötték a házunk előtt. Nagyon sajnáltuk. Ő akkor 9-10 hónapos volt még csak. :(

Gondolj arra, hogy sok kis cica még csak az egy hetes kort sem éri meg, néhányan megölik őket, néhány kiscica a kukában, az úton, az út szélén, az erdőben végzi vagy csak egyszerűen kiteszik az utcára egy dobozban.

A cicád biztos szeret téged, ahogy te őt. Minden állatnak van életereje, ahogy neki is. Ha tényleg szeretnéd, hogy még sokáig veled legyen, akkor keress fel egy másik állatorvost! De ha ő sem tud segíteni, akkor tedd szebbé utolsó napjait, sokat szeretgesd, simogasd stb...

Ne haragudj az előbbi mondatért, de ha nem tudnak rajta segíteni, akkor neki így a legjobb. Remélem azért felépül.

Ha már nagyon felpuffadt a hasa, akkor nincs. Sajnos tapasztalat.

Amikor a mi macskánk kapta el, akkor eleinte csak étvágytalansággal vittük orvoshoz (gondoltuk, a "szokásos" évi mérgezése (az utcában valaki nagy üzemben permetez), csinált egy ultrahangot, és abban szerepelt, hogy van némi víz a hasában, de az orvos átsiklott felette, és csak hagyományos gyógymódot javasolt (mi meg persze nem értettünk hozzá, mivel jó hírű orvos volt, és először jártunk nála, megbíztunk benne - a szokásos dokink szabadságon volt). Kb. egy hónap múlva diagnosztizálta a FIP-et (közben is rendszeresen jártunk hozzá, kb. 2 naponta, azért nem vittük eközben máshoz, mert úgy tűnt, tudja, mit csinál, sajnos elég profin elő tudta adni magát, és másoktól is csak jót hallottunk róla), és akkor rögtön el is akarta altatni. Mi feltúrtuk a netes szakirodalmat (van orvos a családban, igaz, hogy humán, de akkor is többet ki tudott hámozni belőle) + elvittük egy másik, speciális állatorvoshoz (már a telefonban megmondtuk, mi a helyzet, hogy a másik állatorvos már lemondott róla), azt mondta, vigyük el, és végül ajánlott egy iszonyatosan drága gyógyszert, amit Japánban fejlesztettek ki, és állítólag korai stádiumban 25%-os eredményessége van. Próbálkoztunk vele, de már nem segített, végül tényleg nem volt más hátra, mint elaltatni.

Azóta sem szabadulok a gondolattól, hogy ha már először gondol rá az első orvos (aki egyébként "sztárnak" számít, de ebből az esetből tanultuk meg, hogy ennek megfelelően eléggé el van szállva magától, és inkább reprezentál, mint gyógyít), akkor talán azzal a különleges gyógyszerrel esetleg megmenthettük volna:(