Van egy nagyon vad macskánk. Hogy szelídítsük meg?

A tarkójánál a bőrt fogd a két ujjad közé. Persze nem kell így felemelned, de ha ezt érzi hogy ott megfogták neki, akkor azt gondolja hogy az anyja cipeli a szájában és ekkor minden macska megnyugszik. Valamint hagyj ott valami finomságot neki, aztán amikor nincs a közelben senki akkor eszik belőle. Ettől ráébred hogy szeretve van, jót akarnak neki. Ha nem egy etetés után akkor két-három alkalom után biztosan.

A tarkóján csípve a bőrt, meg is tudod simogatni, addig kába lesz míg azt gondolja hogy az anyja a szájába vette.

Inni valót is hagyj ott neki. Vizet és tejet egy-egy edényben, aztán választhat is. Néhány etetés után azért valamennyit szelídülhet, persze ha ilyen vad akkor időbe telik. Teljesen szelíddé sosem szoktak válni az ennyire vad macskák, főleg ha már nem kismacska.

A megszületett kismacskákat mielőbb emberekhez szoktatjuk. Mert ha már játszadozó korukban látnak először embert, akkor szinte soha nem szoktak teljesen szelídek lenni.

Kell egy meleg zug, kuckó, ahová el tud bújni, oda kell rakni almost és ételt-vizet, majd várni, nem kell erőltetni a megfogást, beszélni kell hozzá, hívogatni, pár nap múlva lassan felbátorodik és csatlakozni fog.

akkor sem kell még felvenni, mert megijed.

Felvételhez úgy kell szoktatni, hogy először csak a földön simogatni, majd ha már ezt tűri, akkor tenyérrel megtámasztva a mellkasát csak a két első lábát felemelni és úgy szoktatni a simogatáshoz. Ha ezt is tűri, akkor már fel lehet emelni kis időre nem magasra a hátsó lábát is megtámasztva.

Lényeg a biztonságos környezet és a nyugalom barátságos viselkedés felé, onnantól idővel magától kinyílik.