Miért állítja mindenki, hogy a macska a házhoz szokott, illetve haza szökik, stb?
Mikor költöztünk, az új tulaj tökre kétségbe esett, hogy mi lesz ha visszamegy a macska? De miért? Igaz, hogy a 19-ből költöztünk a 20. kerületbe, de miért menne a macska sok-sok ismeretlen utcát, holott itt vagyunk mi a gazdái, akitől naponta többször finom falatokat kaphat? Aztán mikor örökbe fogadtunk egy nagy testű kutyát (aki cica barát volt alapból) 10-ből 10 ember azt állította, hogy most biztos hogy örökre elmegy itthonról a macska. Igaz, egy darabig a cica tényleg nem kedvelte a kutyát, de miért ment volna bárhová is? Vagy hová? És miért?
Ha szeretünk egy cicát és kiskorától velünk van (pár hetesen került hozzánk az utcáról)
akkor miért menne el valami idegen helyre?
Én ezt nem értem.
Budapesten nem hinném hogy hazaszökne régi lakhelyére egy másik kerületbe. Ismeretlen lehet neki a kinti város. Ha enni kap továbbra is tőletek, akkor megbékél új otthonával.
Falun más a helyzet. Például ha gyerekkoromban vittem a nagyszülői házba egy macskát egerészni, előbb haza szokott érni mint én. Ez a távolság kb. 500 méter lehetett. Falun a kinti macskák ismerni is szokták a falu szinte összes házát, mert éjszaka csavarognak. Ezért haza is szöknek ha ajándékba adják egy másik lakónak, akár 1-2 kilométerről is.
Mi városban lakunk, de kertvárosi részen családi házban.
A macskánk már sok éve megvan, 2 éve hoztunk ki menhelyről új kutyákat. A cica a régi kutyával jól megvolt, de sajnos Őt el kellett altatni. A macseknak derült égből villámcsapás volt a két új kutya, akik egyébként nem akarták bántani, de ő ezt nem tudhatta, ezért biztos ami biztos, csak vacsorázni járt haza az első hónapokban. Az volt a szerencse, hogy tavasszal kerültek ide a kutyák, ezért nem aggódtunk. Sokat átjárt a szomszédokba, nem haragudtak érte, megbeszéltem velük, mondták, hogy őket nem zavarja, hogy a macska napközben ott fetreng az udvarukban. Kértem őket, hogy enni ne adjanak neki, mert akkor odaszokik. Mert amúgy a szomszéd néni adott neki tejet eleinte. Aztán ahogy megérezte, hogy jön az ősz, szépen lassan visszaszoktatta magát hozzánk. Óvatosan közeledett a kutyákhoz, ők meg csak nézegették, meg szaglászták. Minden nap egy centivel tovább :-D Végül úgy megszerették egymást, hogy most már a macska a kutyákon alszik szó szerint.
Azt akartam ezzel elmesélni, hogy simán "mondhatta" volna a macska azt ,hogy "basszátok meg, kitúrtok engem innen a két bengáli dög miatt, nekem meg úgyis adnak enni, meg szeretnek eggyel odébb". De vajon miért vállalta be a macska inkább a rizikót? Mert a hely a fontos neki, a jól megszokott.
Régebben elkövettünk egy nagy hibát. Még társasházban laktunk, de kénytelen-keletlen befogadtunk egy cicát az utcáról. Imádtuk és felneveltük. De mivel kétlakiak voltunk, (már akkor is kijártunk ehhez a házhoz, ahol most élünk) nyilván hoztuk vittük magunkkal. Egy idő után nem akart megmaradni a lakásban, vágyott ki a fűre, természetbe. Első pár nap működött is, örültünk, hogy jól érzi magát kint. Azt gondoltuk, hogy működik, hogy kiszoktassuk az udvarra. Sajnos pár nap múlva végleg elveszett, mikor kicsit magára hagytuk. :-(
Talán ő nem tudta hol a helye, és igen, ha a macska megunja magát, esetleg képes nekiállni megkeresni az eredeti helyét, de sajnos el is veszik. :-(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!