Jobban össze lehet szoktatni az egy anyától, de különböző alomból való cicákat, mint az "idegeneket"?

Van egy kinti-benti, ivartalanított másfél éves kandúrunk, aki egyedüli kiscica volt (kb. 2 hónapos), amikor elhoztuk (nem tudni mi lett a testvéreivel, ha egyáltalán voltak neki). Arra gondoltunk, hogy jó lenne hozni neki egy kispajtást, hogy ne unatkozzon itthon egyedül, amikor dolgozni vagyunk, de nem igazán tűri meg a többi macskát. A szomszédban van egy "féltestvére" (az utána következő alomból), őt megtűri az udvaron, sőt időnként kergetőznek is, de nem puszipajtások. Ha viszont a szomszéd cica bemerészkedik a lakásba, akkor morgás van, az nem tetszik neki, de az udvaron nem zavarja. Viszont más "idegen" macskákat elzavar az udvarról. Ma találtunk az utcán egy kismacskát, behoztuk, de nem tetszett neki, nagyon fújt rá. (A kicsinek sikerült gazdát találni, már nincs nálunk.) Viszont megint vannak a miénknek "féltestvérei", ezért gondoltuk, hogy egy ilyen "rokonnal" talán könnyebb lenne kijönnie. Van valakinek ilyen tapasztalata?