Mikor változik meg, ha meg fog egyáltalán?
A franc álljon bele. Olyan hülye, hogy nem igaz, még 1,5 év kell, hogy elkezdjen lenyugodni?
Mi egy szerethető, húsos szobacicát akartunk erre lett egy vadállatunk :D
A hiperaktív is szerethető :P
Jól le kell fárasztani játékkal, ez a gazdi-cica kapcsolatot is erősíti, és talán jobban engedi majd a simit is. De ha nem az a bújós típus, akkor ne erőltesd, lehet ezért karmol, mert nem tetszik neki, hogy piszkálod.
Vékonynak azért vékony szerintem, mert biztosan sokat futkozik, amíg elvan.
Igen, rengeteget mozog. Most itt van bennt az ágyon, az előbb le is feküdtem mellé és hagyta magát, igaz egyszer odakapott, de amúgy nagyon tetszett neki :D
Remélem majd ebbe az irányba változik és nem lesz mindig hiperaktív.
Próbáljátok meg jobban lefárasztani! Kinti-benti macskák is szeretik a botos játékot és a csörgőlabdákat. Kézzel egyáltalán ne játszatok vele, amikor nagyon fel van pörögve, ne simogassátok! Ha karmol, ne rántsátok el a kezeteket, néha az még jobban ingerli, hanem szépen, lassan fejtsétek le róla a cicót! Esetleg próbáljátok meg kiszűrni, mik azok a mozdulatok, pontok, amikre karmol/harap! Pl. az enyém, ha a hasához nyúlok, akkor szinte mindig karmol, barátnőm meg macskája akkor, ha elege van a simogatásból.
Az én (ivartalanított) kandúrjaim is 3 éves korukra nyugodtak le valamennyire. Csodát ne várj, a miénk még most is beleharap a vendég lábikrájába, tegnap meg úgy döntött, hogy milyen poén lenne a gazdi derekát használni kaparófának...
Köszi a hasznos választ! :)
A kaparófás témát nálunk is szokott menni :D Most bennt van, próbálom lekötni:)
Szerintem személyiség függő.
Amikor gyerek voltam volt egy cicám, jól kifejlett, felnőtt kandúr volt már akkor is amikor haza hoztam. Az első perctől nyugodt, bújós cica volt. Mindig velem aludt, ha tanultam az ölembe volt. Ha sírtam, vagy csak szimplán szomorú voltam megvigasztalt. Karmolni, harapni sose. Nem tudtunk vele olyat tenni ami miatt ezt csinálta volna. Értsd, még azt is nyugodtan tűrte amikor anyu a lábbából a puska golyót kiszedte. Látszott hogy fáj neki, de akkor se kapott oda.
Ő sajnos 10 éve elhúnyt. :(
Most is vannak cicáim, de az idős nőstényem bármennyire nem szeretném hogy így legyen "csak haszon állatnak jó".
Ő 2 éves volt amikor befogadtam, ennek 4 éve. Nem szeret ölbe lenni, nem tűri hogy simogassam. Simogatás max fél perc, csak és kizárólag a hátát, de fél perc után akkor is oda kap. Ha bárhol máshol hozzá érek harap-karmol. Még a toklászt, meg bogáncsot se hagyja hogy kiszedjem belőle, mert amint nyúlok felé megkarmol. Hiába próbálkozok, 4 év alatt semmit se változott, szerintem nem is fog. :(
Ettől függetlenül nagyon szeretem, de nem tudok vele mit kezdeni.
Van egy három hónapos kölyök kandúrom is, na ő olyan mint a megboldogult Mizó cicám. Bújik, dorombol ( a nőstényt sose hallottam dorombolni), imádja ha simogatom. Épp ma közöltem vele hogy befogom a konyhába ha kelt tésztát csinálok, annyira tud dagasztani. :D
Ha játszunk, akkor van hogy véletlenül megkarmol, de nem rosszból, csak még kis szeleburdi és van hogy mellé fog a "zsákmánynak". Igaz azt még nem tudom hogy ivartalanítás után milyen lesz, az majd jövőhónapba kiderül.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!